építészet : környezet : innováció

Gróf Apponyi Kastélyszálló, Hőgyész

Építész: Nagy Gergely

A kastély Tolna megye legnagyobb barokk épülete. A török ellen vívott harcokban tanúsított helytállásáért kapta Claudius Florimundus Mercy a területet. Ő volt az, aki ezen a helyen az első kastélyt és körötte a díszparkot építtette.



 

A négy oldalszárny zárt udvart vesz körül. Már a Mercy-ek is átépítették az 1760-as években az épületet. Régi ábrázolások szerint ekkor alakulhatott át a tetőszerkezet is. A középrizalit hangsúlyozására és a sarokrizalitok kiemelésére épültek ezeken a helyeken hangsúlyosabb tetőfelépítmények. A 18. század végén az Apponyiak vették meg a birtokot a francia származású családtól. Természetesen az új tulajdonos a maga ízlésére építette át az épületet. Apponyi Antal építkezései nem csak a kastélynak, hanem a településnek is rangot adtak. A szabadkőművesek páholyához tartozó gróf alaposan megváltoztatta a kastély rendszerét. Tágas lépcsőház, gyönyörűen kifestett új kápolna épült. Ennek teljes falfelületet látványos secco-val díszítették.



 

Az út felé forduló tengelyt felváltva új hármas kapuzatú kocsibehajtó épült. Tardosi vörös mészkőből készült oszlopok teszik tágassá a teret. Széles lépcső vezet az ekkor kialakított emeleti dísztermekhez. A belső udvar felől mindkét szinten folyosó vezet körbe. Eredetileg innen nyíltak a külső traktus terei. A földszinten minden helyiség boltozott. A Mercy időszakból donga és fiókdongás szerkezetek maradtak. Az Apponyi átépítés korában csehsüveget és tükörboltozatot építettek. A megmaradt stukkódíszek már az 1890-es átépítés korát idézik. Az emeleti, síkfödémes helyiségeken alkalmazták elsősorban ezeket a díszeket. Leglátványosabban az udvar alakult át ebben a korban. Ekkor épült a belső rizalit és a két negyedkör alaprajzú hozzáépítés az udvaron.

A délkeleti oldal felől félig alápincézték a házat. Szigorú rend szerint, U alakban épült a ritmusos keresztboltozatokkal fedett pincetér, amit a sokszori átalakítás során a felismerhetetlenségig átboltoztak. A rendkívül magas talajvízszint miatt a pincét az utóbbi időben már nem lehetett használni. A feltörő talajvíz, a nagy esőzések idején kintről bezúduló sártenger miatt a hely semmire nem volt már alkalmas. Az épülethez a pincézett oldalról függőkert kapcsolódott, ami napjainkra teljesen elpusztult. Alatta a pince felől boltozott csatornákon vezették el a szennyvizet.

A kastély parkjában a régi kerti építmények közül megmaradt a Vénusz templom. Eredetileg mauzóleumnak épült, de ezt a funkciót sosem szolgálta. A szabadkőművesek az elnevezésből sejthető célra használták ezt a hangulatos kis pavilont. Egy jégverem, valamint egy későbbi portaépület maradt meg napjainkig. A parkon átfutó patak menti hajdani tónak, a francia kertrészt lezáró régi víztükörnek és az épület előtti szökőkútnak már nem voltak látható maradványai.



 

A kastély a falu központja mellett fekszik. A település két legjelentősebb útvonala a kastélypark sarkánál keresztezi egymást. A Balaton felől érkezőket a 65-ös főút vezeti rá a kastélyra, majd kis töréssel elfordulva az épületen túl, a falu központjában lehet Dombóvár felé kanyarodni. Nem véletlen, hogy ezen a helyen alakult ki a település súlypontja, amit az Apponyiak rangos épületekkel (templom, iskola) alakítottak városias hellyé.

Az Apponyi család az 1930-as évek végén eladta a kastélyt. Ezt követőn kezdődött a pusztulás. A parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki. 2000 január 1-ig gyermekotthon volt az épületben. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. A park közepére épült egy érzéketlen épület. Itt alakították ki a gyermekotthonhoz tartozó műhelyeket. A parkban több apró, bódé jellegű raktárépület is emeltek. A régi értékes növényállomány a gazdátlanság következtében össze-vissza benőtte a parkot. A park eredeti rendszere már nehezen volt felismerhető.

Gyermekotthon számára az épület már régen alkalmatlanná vált. A nagy termek nem feleltek meg az új követelménynek. Az utóbbi évtizedekben alkalom nyílt otthonházak építésére, az intézmény kiköltözött az épületből, így a kastély eladhatóvá vált. A Hermelin Rt. vásárolta meg az épületet. Termálszálló kialakítását tervezték a kastélyban. A környező gyógyvizek sejtetni engedték, hogy itt is lehet jó minőségű gyógyvizet találni, ami a program alapjául szolgálhat. A kastélyparkban kijelölt helyen kezdődött a kutatás. 2000. júliusában tört föl 900 méter mélyről a 4100 mg sótartalmú, 51 C°-os termális ásványvíz.

Időközben megkezdődött az elvadult park kitisztítása, az eredeti kilátási pontok, nyiladékok helyreállítása. Ehhez már igen tekintélyes vadon nőtt (kb. 60 éves) fákat is ki kellett vágni a park helyreállíthatósága érdekében.

A befektetők elképzelése szerint a vállalkozás csak akkor lehetett gazdaságos, ha több mint ötven szoba elhelyezésére van mód, és ha egy reprezentatív uszoda is gazdagítja a szolgáltatások körét (végül összesen 61 szoba és apartman létesült). Ehhez azonban meg kell találni a lehetőséget, hogyan lehet ilyen teret kialakítani a barokk kastélyépület mellett. Az elpusztult terasz tömegének rekonstrukciója mellett döntöttünk. A barokk kertrész helyreállításának fontos része volt a terasz tetején levendulával, zsályával díszített aromakert, amely a földszinti éttermek szintjéhez csatlakozik. A külsőt régi téglákból épített kulisszafallal építettük, hogy az eredeti aránynak megfelelő megjelenésű legyen az új-régi tömeg. Belsejébe korszerű uszodát telepíthettünk.

Az oldalfali megvilágításon túl a tetőkert rendszeréhez illeszkedő felülvilágítók adják az uszoda nappali természetes fényét. A homlokzat mögött belül a teljes épület szélességében végigfutó portál teszi egységessé a teret. A vasbeton födém alsó bordázata a medencék rendszeréhez alkalmazkodik. A gyógymedencék fölött a felülvilágító körül küllőként elrendezett alulbordák látszanak. Az úszómedence fölött szigorúbb rendben állnak a bordák. Rendjüket követi a padlóburkolat kiosztása, a medence alján lévő mintázat. A helyenként megjelenő vörösfenyő álmennyezet szintén az uszoda belső terének tagolását szolgálja. Ez a szaunaterasznak és a gyógymedencék környezetének ad hangulatosabb környezetet.

Az uszoda alatt, talajvízszintnél jóval mélyebben külön szerelőszint épült, ahova a legnagyobb gépészeti egységeket rejthettük. Innen szolgálható a konyha és a balneoterápiás rész szellőzése. A most épített, távolabbra eső vízkezelő épületből érkező víz fogadása is ebben az alsó térben történik.

A kastély nagy térsorainak helyreállítása és az eredeti térszerkezet megtartása miatt a kastélyépületben csak igen kevés szobát lehetett elhelyezni. Az étterem, a korona terem, a kávézó, a régi seccodíszes kápolna, az emeleti négy egymásba nyíló (konferenciák és bálok számára is kiválóan alkalmas) díszterem az alapterületnek majdnem a felét foglalja el.

Az 1960-as évekből ittfelejtett régi műhelyépület idegenül állt a kastélyparkban. Úgy határoztunk, megőrizzük ezt a házat, hogy a hiányzó szobáknak is helyet találjunk. (Ezzel elkerülhettük, hogy beépítsük a kastélyépület máig megmaradt, barokk szerkezetű tetőterét.) Csak a tartószerkezetét megtartva a felismerhetetlenségig átépítettük ezt a házat. Az Elíziumnak nevezett megújult kastélyparki épület új homlokzatával mint egy mai vadászház áll a parkban. Emeleti faszerkezetű erkélyeivel, a földszinti fateraszokra kifutó szobákkal közeli kapcsolatba kerül a helyreállított parkkal.

A kastélyban a vastag falakkal határolt, 40-50 m2-es szobák méltóságteljes boltozott tereinek múltat idéző levegője fogja meg a vendégeket. Az Elíziumban a természetközeliség jelent egészen más élményt. Ebben a házban nincs semmi külső szolgáltatás, a kastély épületébe kell, hogy átsétáljanak a vendégek.

A szolgáltatások közül borozó, balneoterápia, hydromasszázs, vizsgálók, iszappakolás és kondícionáló-terem kapott helyet a kastély pincéjében. Ezekhez új és megújuló (szimmetrikus) lépcsőket építettünk az udvari középrizalitban, és lift is összeköti a szinteket. A pincében kialakított kiváló konyha ételliftek segítségével tudja kiszolgálni a földszinten lévő két éttermet. A tetőkertben kialakított teraszok melegebb időszakban az étterem részeként szolgálhatnak.

Külön említést érdemel az emeleti fodrász és a pipázó rész. Mindkettő az 1890-es átalakításkor épített, negyedkör alakú építményrészben van, ahol nemrég még vizesblokkok voltak. Csak a feltáráskor derült ki, hogy érdekes öntöttvas oszlopokon álló építményekről van szó, melyek födémszerkezete az oszlopokhoz illeszkedő poroszsüveg boltozat. Helyreállítva a belső udvar díszei lettek ezek a jellegzetes formák.

A megújult lépcsők rendjéhez igazodik a mostani helyreállítással bemutatott Mercy kori tengely. A régi kastélybejárattal átellenben kialakított kávézó a függőkert szimmetriatengelyében nyitható meg a kert felé. A tetőkertből kétoldalt lehet a parkba jutni. A kert dísze a most rekonstruált két tó. A kisebbik az eredeti tervekben is szereplő látványelem, a nagyobb fontos szerepet kapott a szálló víz háztartásában. Itt keveredik az uszodából elbocsátott használt gyógyvíz, a talajvíz süllyesztésével nyert keverővízzel, hogy azt a patakon át vezessük vissza a természetbe.

A kert külön értéke az ország egyik legöregebb platánfája, amely az uszodát is rejtő terasz fölé borul hatalmas ágaival. Külön éjszakai díszkivilágítást kapott, hogy az uszoda felülvilágítóiból kiszűrődő fénnyel együtt sejtelmes fénnyel derítse az épület előtti teret.


Beruházó: Hermelin Rt., igazgató: Piros László

Lebonyolítás: Kenéz József (KENTERV)

Tervezés: PANNONTERV Budapesti Városépítési Tervező Iroda Kft.

Építész: Nagy Gergely
Statikus: Bólya János, Csák Béla, Guzmics Gyula
Gépészet: Wégner Mátyás, Hegyi László
Kertészet: Örsi Károly
Belső építészet: Héjjas Pál, Vörös Attila, Ottlik György
Elektromos: Vas Noémi
Közmű: Simon Bálint
Restaurátor: Gyöpös Miklós, Bóna István
Víztechnológia: FTV, Planéta

vélemény írásához jelentkezzen be »