építészet : környezet : innováció

GourMalom a Lesencék közt – Bubla Ágnes Márta diplomaterve

Bubla Ágnes Márta, a Pécsi Tudományegyetem végzős hallgatója kiterjedt vizsgálatokra épülő diplomadíjas tervében a Lesence-patak partán álló Szitás malom rekonstrukcióját és újjáélesztését vázolta fel. A felújított és kibővített együttesben családi vállalkozásként elképzelt, egyedi arculatú vendéglátóhely, helyi és környékbeli termékeket árusító bolt és olajsajtoló műhely kapott helyet.

Témaválasztás

Diplomatervem témája - a különböző helyszínek és funkciók közül - lassan körvonalazódott bennem. A végső ötletem egy régi fotográfia révén született, mely két évtizede készült egy Keszthely nyugati külterületére eső, omladozó, akkor még malomnak hitt romról. Sajnos a területre visszalátogatva komoly gondot okozott a maradványok (mint később kiderült, eredeti funkció szerint mosóház) felkutatása. A magyarázat egyszerű: a magára hagyatott épület összedőlt, mára szinte teljesen elegyengetett terület maradt hátra a Gyöngyös-patak partján.

Elsőként az vált számomra egyértelművé, hogy egy már meglévő, de adottságait ki nem használó, esetleg már romos épület újrahasznosításán szeretnék dolgozni - ezzel felhíva a figyelmet, hogy nem csak új épületbe lehet mai funkciót tervezni, hanem ugyanez pusztulásra ítélt építészeti érték megmentésével is megoldható! Ebből kiindulva a környéken egy másik helyszín felkutatására vállalkoztam. Régi térképeket forgatva kiderült, hogy a Zala folyó és az említett Gyöngyös patak, de a Lesence, Tapolca és Eger patakok mentén is (egészen a Kapolcsi völgyig) megszámlálhatatlan vízimalom sorakozott.

Pusztulás helyett felújítás!

Pusztulás helyett felújítás!


A kutatás során a következő kérdések foglalkoztattak:
- mit mond a mai kor emberének egy vízimalom - lehet, hogy már csak Kinizsi Pál jut eszünkbe?
- hogyan és milyen funkcióval lehet odacsalogatni az érdeklődő közönséget?
- miképp lehet felhívni a figyelmet az egykori értékekre - miközben nem egy megszokott ipartörténeti kiállítás kap helyet az épületben?

A malmok vizsgálata során felmértem állapotukat és jelenlegi funkciójukat, végül javaslatot tettem a még megmenthetők összekapcsolásával egyfajta tematikus hálózat, együttműködés kialakítására. Véleményem szerint már itt is elindult egy tendencia: tettre kész családok vagy fiatalok veszik kezükbe az ügyet, és egy-egy régi portát, az azon álló malmot felújítják és megtöltik egy mai korban is fenntartható funkcióval.

A malmok mindegyike egy-egy főút mellett, vagy annak közelségében fekszik, ami fontos a megközelíthetőség, s így a turizmus szempontjából. Ebből adódóan a kocsival utazó, de akár hátizsákos, bel- és külföldi turista könnyen megtalálhatja, felfedezheti a környéken még fellelhető, további malmokat. Ezt segítve egy külön kiadvány megjelentetése is a projekt része lehet, amely kínálja azok színes szolgáltatásait.

Helyszín

A nyüzsgő Balatoni üdülőkörzettől alig 10 km-re találhatóak a Lesence-patak nevét viselő falvak. Választásom itt, a Lesencetomaj és Lesenceistvánd határán fekvő Szitás malomra esett. A Szitás malom már a XIII. században létezett, és változatos története egészen a 70-es évekig figyelemmel kísérhető. Ma is a faluban élnek az utolsó molnár unokái, akik jelentős segítséget nyújtottak a kutatásban. Napjainkban a malom, molnárlakás és gazdasági épület együttese már nagyrészt romos, de a főépület még őrzi egykori értékes jegyeit.

Malomanalízis ábrák

A malomtól északra a Lesence-patak kétfelé válik. A nyugati ág a tervezési terület határa. A másik ágat a főút építése során átvezették annak keleti oldalára, így a malomárok vízutánpótlása megszűnt. Ezt visszaállítva sem biztosítható ugyan az egykori vízhozam, de kellemes hangulati elem lehet a malomkerék és a csörgedező víz látványa.

A telepítést döntően befolyásolták a terület adottságai: az épületegyüttes, a patak és malomárok (meglévő hidakkal), a 84. sz. főút és a faluk közelsége, a közéjük ékelt, használaton kívüli területekkel (legelők, rétek, szántók), valamint a fasorok és karaktert adó növényzet. Tervemben a meglévő épületeket - kiemelten a legértékesebb malmot - megtartom, és új funkciót szolgáló helyreállításuk mellett kibővítem. A malomtól nyugatra eső régi, boltíves kőhíd három új, egymástól eltérő rendeltetésű híddal egészül ki.

Kőkutatás és régi fotográfiák a Szitás malom egykori tulajdonosairól

Koncepció

Az építészeti értékmentésen kívül a fokozatosan pontosított funkció önmaga is a helyi hagyományok tiszteletét szolgálja, amivel az ide álmodott családi léptékű vállalkozás egyszerre lehet vendégvonzó, de fenntartható is! Egyben a helyiek bekapcsolásával munkahelyet teremt, segít a fiatalok megtartásában.

A Szitás malom megújuló és bővülő épületegyüttesébe gasztrokulináriát, olajsajtoló műhelyt, termékboltot és kóstoló-termeket terveztem. A környező szántóföldek és legelők összevonásával pedig egy olyan birtokközpont alakulhatott ki, mely helyet ad - a meglévő értékes növényzetet meghagyva - ligeteknek, lugasoknak, fűszerkertnek és különböző cserjéseknek. Ezek lehetőséget nyújtanak az ide látogatók és az itt lakók számára a kikapcsolódásra, ismereteik bővítésére, valamint a hidegen sajtoló műhely nyersanyagigénye egy részének kielégítésére.

A tervezési feladat egyik legfontosabb része volt a vendégek számára nyitott és tőlük elzárt (gazdasági, illetve magán) zónák megfelelő kialakítása. A „nyitott zónába” tartozik a termékbolt, a konyha és a fogyasztóterek, valamint részben (időbeli korlátok közt) a sajtoló műhely és a pajta-szárító. Az épületegyüttes egymásból következő, összefonódó rendszerként működik. Az egyes épületekbe telepített funkciók visszahatnak egymásra. A malom főtömegét megőrizve, a jelenkor eszközeivel nyúltam az átalakuló és új épületekhez - az eredeti kőépületek emberbarát megjelenése mellett az új, kívül-belül megjelenő faburkolatok és a fémfedések alkalmazásával.

Funkciók

Az egykori malomépület földszintjén történik a kész termékek bemutatása, kóstolása, valamint itt nyílik lehetőség vásárlásra (más környékbeli produktumokkal együtt forgalmazva, így pl. bor, méz), míg a felső szinten, egy külön galérián lehet megízlelni a konyha által nyújtott további választékot. A malomépület adná a központi tereket, kiegészülve a molnárlakás további helyiségeivel, ahol a kis látványkonyha és háttere is helyet kap. Ugyanitt egy különteremben helyet foglalhat akár nagyobb asztaltársaság is, jó idő esetén pedig a tetőn ülve gyönyörködhetünk a tanúhegyek látványában.

A malom főtömegét megőrizve a jelenkor eszközeivel nyúltam az átalakuló és új épületekhez.

Látványterv


A termékbolt és az önmagában is hívogató konyha a két falu és a térség lakóinak, vendégeinek vonzása mellett megállítja a főúton a Balaton felé száguldókat is. Célom a minőségteremtés, az egyediség hangsúlyozása - ami elengedhetetlen a turizmus, vendéglátás terén, és afféle hiánycikk vidéken, a Balaton körzetében is -, hiszen nem csak Budapesten van erre igény. A minél nagyobb forgalmat a gyakori rendezvények is generálják, de az együttes körüli ligetes kertben is szervezhetnek különböző bemutatókat. A megnövelt gazdasági épület helyén a már említett olajsajtoló műhely foglal helyet, valamint a kertekből származó magvak szárításának helyet adó pajta, természetesen a hozzá kapcsolódó raktárral.

Az eddig felsorolt funkciók gyakorlati működtetését a „gondnok” család látja el. Ők a visszaállított patak túlpartján - a régi épületegyüttestől elkülönítve - kaptak új lakóhelyet, a funkciók közti tisztaság megőrzése érdekében. A család az üzemeltetésért felelős, helyet és munkát adva maguk mellett még jó néhány embernek, akik a közeli két faluból könnyedén ide is jutnak. Az új munkalehetőség kínálata mellett a vállalkozás együttműködhet a helyi borgazdasággal, és egyfajta láncolatban számos hasonló profilú bolttal, vásárokkal, más malmokkal, a turizmus szereplőivel.

Formák és anyagok

A malomnak, mint a megmentendő együttes legmeghatározóbb elemének a tömege nem változik - a legtöbb malomtól eltérő, mediterrán hatású, kisebb hajlású nyeregtetője a felújítás után is megmarad. Alapvető koncepcióm egyik lényeges eleme, hogy a további épületeknél is megtartom a helyre jellemző nyeregtetős formát.

Külső nézet

Látványterv


A szinte természeti környezetben így nem a városbelsőkben szokásos - főleg középületeknél elfogadott -, a régi és új hangsúlyos elkülönítését tűztem ki célul, hanem egy finom, részletgazdag, ámde mégis mai megoldást, mely megjelenésével is vonzza a látogatókat. A régi nyers terméskő falak mellé az új bővítményekre finom fa falburkolatot és árnyékolót terveztem, amelyek mögött a lakóépületnél rejtett ablakok is megbújhattak. A tetőkre fémlemez fedést választottam.

Jellemző adatok

Az összevont területek nagysága: 29.168 m2 (2,9168 ha).
Beépített területek:
- régi malom + konyha, étterem 312 m2
- sajtoló műhely épülete 203 m2
- lakóépület 127 m2
összesen: 642 m2.
Beépítés mértéke: 2,2 %.

Bubla Ágnes Márta

A terv MÉK-MÉSZ diplomadíjban részesült 2012-ben Építészet kategóriában.

4 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »