építészet : környezet : innováció

Fenntartható és élhető város rangsorok

Mit mutatnak meg a különböző szempontok alapján évről évre megjelenő nemzetközi város-toplisták? Kinek és milyen céllal készülnek? Mire használhatóak, milyen hatásuk lehet az adott település fejlődésére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ írásában Haraszty Zsuzsanna, több olyan minősítő rendszert bemutatva, amelyek a környezeti szempontokra és az életminőségre helyezik a hangsúlyt.

Kinek, miért és milyen szempontok alapján készülnek a toplisták?

Az egészséges versenyteremtés, az eredmények egymáshoz való hasonlításával kialakított rangsorok a mai média által irányított információs társadalomban egyre komolyabb szerepet töltenek be minden téren; nincs ez másképpen az élhető város kategóriában sem. De mire jó még egy ilyen rangsor amellett, hogy az egyébként is – mind környezeti, gazdasági, és társadalmi szempontból – magas színvonalú városok vonzerejét és presztízsét növeli, míg a lista vége felé kullogó települések amúgy is gyenge turizmusát még jobban visszafogja?

 A szélsőségektől eltekintve a városrangsoroknak több jótékony hatása is lehet. A lakosság számára figyelemfelkeltő és magyarázó, tanító funkcióval bír, lefordítja a fenntarthatóság ügyét a városi hétköznapokra. A társadalmi felelősségvállalás nagyon fontos ahhoz, hogy a megfelelő irányba fejlődjön a városi élet, mivel ma még komoly hiányosság - Magyarországon is - a lakosok tájékoztatása a fenntarthatóság fogalmáról, fontosságáról és gyakorlatáról. Egy ilyen lista kedvező helyén való szereplés növelheti a városok vonzerejét, szívesebben laknak ott az emberek, emellett annak önértékelése és identitástudata is formálódik, valamint motivációt kap a listán való feljebb kerülésre.

Ez a folyamat ilyen szinten működőképes lehet, de jogosan merül fel a kérdés, hogy ki és minek alapján sorolja be egymás után a világ városait, illetve hogy mennyire használhatók, kinek szólnak ezek a rangsorok? Ugyanis egy olyan komplex, soktényezős szövetet, mint a város, igen nehéz meghatározott szempontok alapján leosztályozni, nem hiába állítanak nemzeti és egyéb, helyi adottságoktól függő korlátokat a téma behatárolására, kritérium rendszerének kialakítására a világszinten elfogadott és hiteles épületminősítő rendszerek is. A brit BREEAM (BRE Environmental Assessment Method), az amerikai LEED (Leadership in Environmental and Energy Design), a német DGNB (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen), a francia HQE (Haute Qualité Environementale) stb. programok városi minősítésre vonatkozó szekciójának elnevezése (neighbourhood, communities, stadtquartiere, aménagement…) is arra utal, hogy igyekeznek kerülni a komplett városra vonatkozó kijelentéseket, ráadásul nagy részük új beruházásokra, városnegyedekre vonatkozik, és csak kisebb részben, bizonyos feltételekkel alkalmazhatók meglévő városszerkezet fenntarthatósági szempontból való minősítésére. Ez érthető, mivel az eddigi gyakorlatban az épületek szintjén való minősítés egy „egyszerűbb” feladat, aminek a végeredménye megépülés után, de akár már a tervezési fázisban is pontosan meghatározható, számokban mérhető és egyéb szempontok alapján kategorizálható.

Akkor most lehet rangsorolni a városokat vagy nem? A válasz attól függ, milyen céllal és kinek a részére készül az a bizonyos lista. Ugyanis más szempontok lehetnek fontosabbak a lakosok számára, mások a befektetők, gazdasági szakemberek, vagy a városfejlesztők, várostervező szakemberek számára. Megint más kritériumrendszer alakulhat ki, ha zöld nézőpont szerint rangsorolunk, mint lejjebb látható lesz a Siemens által kifejlesztett Green City Index szempontrendszerénél, ahol túlnyomó részben a zöldfelületeket, a CO2-kibocsátás mértékét, az ökolábnyom nagyságát veszik figyelembe. Ha fenntarthatósági szempontból vizsgálódunk, akkor már a város földrajzi adottságai, szövetének folyamatos alakulása, gazdasági és politikai viszonyai, kulturális és szociális összefüggései is fontos tényezők lehetnek, tehát már nem lehet nemzetközi szinten ugyanazokat a szempontokat figyelembe venni. Ha életszínvonal szerint készül a lista, ez már sokkal szubjektívebb, emberfüggőbb, kevésbé kézzelfogható és mérhető adatokat tud nyújtani nemzetközi szinten, ebből kifolyólag inkább a lakosok, a média számára készül (mint ahogy a lejjebb bemutatott Mercer nemzetközi listája is - 1. kép).

Nemzetközi listák

Az utóbbi időben minden évben napvilágot látnak a különböző szempontrendszerek alapján kategorizáló, eltérő körök számára és más célokkal készülő városi rangsorok. Az egyik legismertebb az Egyesült Államok-beli Mercer szakmai szervezet Quality of Living nemzetközi listája, melyen a világ 221 városa szerepel. Ez ún. komparatív lista, ami azt jelenti, hogy a cég New Yorkot alapul véve viszonyította egymáshoz a városokat a 10 fő kategóriába sorolt 39 kritérium szerint. A társadalmi-gazdasági szempontokat kiemelten veszi számba ez a kritériumrendszer, a környezeti jellegű mutatók a rangsorolás körülbelül 18%-ába számítanak bele. Mivel ez a lista a helyi élet minősége alapján készül, érthető, hogy az értékelés szempontjai a következő fő kategóriákba csoportosulnak: politikai és szociális környezet, orvosi és egészségügyi tényezők, közszolgáltatások és közlekedés, fogyasztói termékek, gazdasági környezet, szocio-kulturális környezet, iskolák és oktatás, természetes környezet, kikapcsolódás és lakóhely.

 

Forrás: www.siemens.com
 

 

Ennek alapján a világ legélhetőbb városa ma az osztrák főváros, Bécs, a második helyen áll Svájc legnagyobb városa, Zürich, amit a sorban követ az új-zélandi Auckland, München, az ötödik helyet megosztva Düsseldorf és a kanadai Vancouver foglalja el, majd Frankfurt, Genf, végül a kilencedik helyen megosztva Bern és Koppenhága áll (Budapest a 74. a listán). Nem kérdéses a nyugat-európai fővárosok előnye a Föld többi részével szemben, ami főleg a magas színvonalú szolgáltatásoknak (oktatási, egészségügyi, tömegközlekedési, kulturális stb.) és a fenntartható fejlődést elősegítő helyi intézkedéseknek köszönhető.

Egy másik nemzetközi jellegű lista a Siemens által közzétett Green City Index, aminek Európára, Ázsiára, Afrikára és az USA, Kanada területére vonatkozó változata létezik. Mint ahogy az elnevezése is mutatja, a rangsorolás legfőbb szempontjai környezeti jellegűek, mint a város CO2-kibocsátásának mértéke, az épületek környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, a közlekedés, a tudatos megújuló energiafelhasználás, a hulladék újrahasznosítása, a levegő minősége, a vízkezelés és a zöldfelületek kiterjedtsége (2. kép).

 

Forrás: www.siemens.com
 

 

Itt is az a kérdés merül fel, hogy kinek készült ez a rangsorolás, és mi a célja. A hétköznapi életben a Siemenst úgy ismerjük, mint különféle gépek és közlekedési eszközök és rendszerek (pl. a Budapesten is közlekedő Combino villamosok) gyártóját, azonban a cég portfóliójának két meghatározó ága az energiamenedzsment és környezetvédelem, valamint az infrastruktúra és városok témakörében végzett kutatások és fejlesztések. A fenntartható városi infrastruktúrával kapcsolatos kutatásaik három szegmensen haladnak, ennek egyike az összehasonlító tanulmányok eredményeként a Green City Index.

Az európai rangsorban Koppenhága szerepel az első helyen a szén-dioxid semlegességet 2025-ig előirányzó tervezetével, valamint a lakosság hozzáállásával, amelynek ma 40%-a rendszeresen kerékpárral közlekedik (és ez a százalék folyamatosan nő). Az egy főre jutó zöldfelület mennyisége itt az egyik legnagyobb Európában (3. kép). A második helyen a szinte nehéziparmentes Stockholm áll, a világ egyik legtisztább városa, jó minőségű épületekkel, zöld közterekkel és alacsony CO2-kibocsátással. Ezt követi a norvég főváros, Oslo, ahol a legkevesebb a CO2-kibocsátás mértéke, az alternatív energiák használata a tömegközlekedésben igen jelentős, valamint itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP, azaz a PPP, megközelítve a 60 eurót. A negyedik Bécs az egy főre jutó zöldfelület nagyságával, átgondolt vízkezelési stratégiájával, valamint a megújuló energiák innovatív használatával és fejlesztésével (Energy Vision 2050 és Roadmap 2020 programok). Ezt követi a  kerékpárváros Amsterdam, majd a környezetre káros hatást alig gyakorló szolgáltatás-orientált, üzleti tevékenységű Zürich. A top tíz további helyezettjei sorrendben Helsinki, Berlin, Brüsszel, végül Párizs.

 

Forrás: www.siemens.com
 


Fenntarthatósági súlypont

Városépítészeti szempontból a társadalmi-gazdasági kritériumok és a környezeti jellegű mutatók szerepe kiegyensúlyozott mértékben fontos. A klímaváltozás, a városi hősziget problémáinak kezelése összefüggő zöldfelületekkel és a városi infrastruktúrák megfelelő szervezésével ugyanúgy feladata a várostervezésnek, mint a vízkezelés, a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás vizuálisan kedvező beépítése a városi környezetbe. Közel azonos hangsúlyt fektet a brit Forum for the future nonprofit szakmai szervezet által kifejlesztett Sustainable Cities Index (SCI) kritériumrendszere a társadalmi-gazdasági és a környezeti jellegű mutatókra, így összetettebb képet ad a fenntarthatóság szempontjából. Egyetlen hátránya - ami valószínűleg indokolja pontosságát -, hogy mivel ez a rendszer nemzetközi, ezért adaptálni kell azt az alkalmazás helyén (SCI Great Britain (4. kép), SCI Australia). Az Egyesült Királyság fenntartható fejlődéssel foglalkozó, kormányzati érdekeltségtől mentes vezető szervezete sikeres fenntarthatósági stratégiákat segít kifejleszteni nemzetközi szinten a kormányoknak, valamint a vállalati és közszolgáltatások ellátóinak, megkönnyítve ezzel a lakosok életét és tehermentesítve a környezetgazdálkodás egyes területeit. A három fő kategória - környezetvédelem, életminőség és felelősség a jövőért - 13 kritériuma alapján alakul ki a komparatív lista rangsora.

 

Forrás: www.forumforthefuture.org
 

 

Környezetvédelem kategórián belül vizsgálják a levegő minőségét (az iparból és a közlekedésből származó káros gázkibocsátás mértékét), a biodiverzitást (a városban megtalálható élőlények sokféleségét), a háztartási hulladékkibocsátás mennyiségét (ide sorolva az összes újrahasznosított szemetet is), ami fontos mutatója a város lakossági összfogyasztásának, végül a település ökológiai lábnyomát, amely a lakosság életstílusának, fogyasztási-, és energiafelhasználási szokásainak a környezetre gyakorolt hatását mutatja meg. Életminőség kategóriában kritériumok a foglalkoztatottság mértéke, a közlekedés színvonala és a szolgáltatások elérhetősége, az oktatás minősége, az egészségügy színvonala és az emberek átlagéletkora, valamint a zöldfelületek könnyű elérhetősége a lakók számára (közparkok, játszóterek, füvesített sétányok formájában). A jövőért viselt felelősség kategóriában az indikátorok a klímaváltozással szemben folytatott környezetpolitika hatékonysága (kevesebb CO2-kibocsátás), a helyi élelmiszerek előállítása (saját kertben, telkeken, vagy közhasználatú kertekben), a gazdaság fejlődése (fejlődő és újonnan alakuló vállalkozásokkal), végül mind a hulladékok, mind az energia újrahasznosítása.

Hazai lista

Nem meglepő, hogy a Magyarországon készülőfélben lévő fenntartható városi rangsor (melynek megjelentetési szándékát a CSR Hungary jelentette be a 2011. szeptember 29-én megrendezett Élhetőbb városokért, falvakért konferencián) is az SCI kritériumrendszer fő szempontjait veszi át a magyar városok fenntarthatósági sorrendjének megállapításához (5. kép). A kezdeményezéssel szemben több szakmai szervezet között a Váti Nonprofit Kft. is támogatását fejezte ki.

 

Sustainable Cities Index 2010 - Ranking the 20 Largest British Cities nyomán Gutpintér Júlia (VÁTI)
 

 

A vállalati felelősségvállalás (angolul Corporate Social Responsibility, röviden CSR) szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit azzal, hogy tekintettel vannak tevékenységük környezetre kifejtett hatásaira, valamint az üzletfeleikre, alkalmazottaikra, beszállítóikra. Az ilyen szellemben tevékenykedő magyar szervezet összegyűjti a vállalatok felelősségvállalásának példáit, foglalkozik a zöld környezettel és az élhető települések témájával is. A TÜV Rheinland Intercert Kft. műszaki tanúsítással foglalkozó céggel való megállapodásuk alapján a listán szereplő magyar városok a hitelesség és a szakmai függetlenség érdekében minősített, tanúsított rangsorolási folyamaton esnek majd keresztül.

A nemzetközi mintákat és elméleteket (globális és nemzetközi alapelvek, SCI, EU irányelvek, UNDP célkitűzései stb.), valamint a nemzeti, helyi adottságokat is figyelembe veszik a rangsorolási szempontrendszer meghatározása során. Ez a kritériumrendszer az Ember és városának viszonyán alapul majd, és olyan kérdéseket vizsgál, hogy mitől érezzük magunkat otthon a településünkön, hol tart a városunk a szellemi, közösségi élet területén, továbbá mit tesznek a magyar városok, hogy fenntarthatóbbak, élhetőbbek, fejlettebbek legyenek.

A lista, amelyben a 20 000-es lélekszám feletti városok fizikai és anyagi feltételei mellett a szellemi-kulturális szférát is felmérik, előreláthatólag 2012. március 31-én lát napvilágot. A Magyarország  „vízfejének“ titulált Budapest nem lesz versenyben, ugyanis nem hasonlítható össze az ország többi városával. A tanúsítással arra számítanak, hogy a települések hosszútávú fejlesztéseiknél mérvadónak tekintik majd az évente megjelenő rangsort, valamint arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás gondolkodásmódjának tudatos terjesztése segíti mind a helyi vállalatok, mind a helyi lakosok aktivizálását.

Haraszty Zsuzsanna

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »