Épülettervek/Hallgatói terv

Fegyelmezett elzárkózás

1/20

Helyszín

Helyszín
Analízis
Analízis
Az udvar közlekedési terve
Az épület közlekedési terve
Helyszínrajz
Alaprajz
Alaprajz
Alaprajz
Metszet
Homlokzatok
A belső tér kialakítása
A belső tér kialakítása
Távlati látványtervek
Távlati látványtervek
Távlati látványtervek
Makett
Makett
Távlati látványtervek
Távlati látványtervek
Helyszín
Analízis
Analízis
Az udvar közlekedési terve
Az épület közlekedési terve
Helyszínrajz
Alaprajz
Alaprajz
Alaprajz
Metszet
Homlokzatok
A belső tér kialakítása
A belső tér kialakítása
Távlati látványtervek
Távlati látványtervek
Távlati látványtervek
Makett
Makett
Távlati látványtervek
Távlati látványtervek
1/20

Helyszín

Fegyelmezett elzárkózás
Épülettervek/Hallgatói terv

Fegyelmezett elzárkózás

2019.02.14. 10:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pécs

Cég, szervezet:
PTE

Építészek, alkotók:
Mikus László, Zilahi Péter DLA

Régészeti Múzeum, Pécs

Tervezés éve:
2019

Stáblista

tervező: Mikus László
konzulens: Zilahi Péter DLA

Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

Többféle iskolája van a múzeumépületek tervezésének. Mikus László, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója egy a várostól elforduló együttest tervezett, amely a környezetével nem lép érdemi interakcióba, markáns karaktere általi önálló identitása azonban mégsem válik idegenné.

Tervezési helyszín

A helyszín a Pécsi Bazilika szomszédságában lévő egykori Rózsakert területe, ahol a közelmúltban feltártak egy újabb ókeresztény síremléket, Cella trichorát. A telek az utcaszinttől kiemelt, támfalakkal övezett sík terület, amely egykoron Pécs egyik ékköve volt – jelenleg azonban kihasználatlan. A terület egy része alatt pince található, amely Pécs kiterjedt pincerendszeréhez kapcsolódik; itt a közelmúltban még szórakozóhely üzemelt, jelenleg üresen áll.

 

Analízis
2/20
Analízis

 

Célok, funkció

Cél a terület hasznosítása a feltárt síremlék megőrzésével és lehetőség szerinti bemutatásával. A tervezési terület környezete rendkívül sokszínű, számos múzeum által övezett, az UNESCO világörökségi listájának részét képző Ókeresztény emlékek közvetlen szomszédságában található. Ez a környezet, valamint a tervezési területen található emlék vezettek a múzeumi funkcióhoz – ez volt a tervezési feladat kiindulópontja. A jelenlegi régészeti múzeum a tervezési helyszíntől néhány méterre lévő Martyn Ferenc Múzeum földszinti termeiben „vendégeskedik". E terv az itt lévő tárlatnak kíván saját épületet és méltó helyet biztosítani.

 

Alaprajz
7/20
Alaprajz

 

Tervezési koncepció

A környezetet megvizsgálva láthatjuk, hogy a területen számos kisebb-nagyobb, jó minőségű köztér található. Ezek lehetőséget nyújtanak a pihenésre, a kikapcsolódásra az itt lakók és a turisták számára egyaránt. Ebből következően nincs feltétlenül szükség újabb, ezekhez hasonló nyitott köztérre a területen, így a tervezési koncepció fontos eleme lett, hogy a helyszín maradjon meg az utca felett lebegő intim térként, amely nem kapcsolódik közvetlenül a környező közterek láncolatába, mégis könnyen megközelíthető. A koncepciót alakító másik tényező a városi szövet intim tereinek léptéke volt.

A belváros épületei által közrefogott belső udvarok méreteit vizsgálva, azokból mintegy átlagot vonva a tervezés során egy olyan arányú teret határoztam meg, amely a lehető legjobban illeszkedik a városi szövetbe: követi a meglévő zárt belső terek léptékét, ezáltal közebb kerülhet a felhasználókhoz, és barátságosabbá, befogadhatóbbá teszi az új létesítményt. A telepítési koncepció formálódásának eredménye egy olyan épületkompozíció lett, amely két részre osztja a területet. A két épülettömb két udvarrészt hoz létre, amelyek közel azonos méretűek és külön-külön tartalommal bírnak. Az egyiket a trichora uralja, a másik pedig a múzeumépület „előszobája".

 

Helyszínrajz
6/20
Helyszínrajz

 

Épületek

Lényeges szempont volt a Cella trichora sokoldalú bemutatása. A „toronyépület", azon túl, hogy kijelöli a múzeumkert bejáratát, helyet ad egy ingyenesen és korlátozás nélkül megtekinthető tárlatnak, ami csak és kizárólag a trichoráról szól.

A múzeumkertből közelíthető meg a főépület, amelynek alaprajzi szervezése nagy kiterjedésű, sokféleképen hasznosítható terek létrehozásának szellemében született. Az udvar szintjén kapott helyet az aula, ahonnan egy ingyenes és egy díjköteles kiállítótér, valamint egy kávézó nyílik. A pénztár és az értékmegőrző az aulában álló „szigetben" kapott helyet. Az emeleten további kiállítóterek és egy irodablokk található. Az utcaszintre (alagsorba) kerültek a vizesblokkok és az üzemeltetési területek. Az új épületrész e szintjéről átjuthatunk a meglévő pince területére, amiből szervezetten látogatható kiállítótér jöhetne létre, helyet adhatna egy pécsi pincerendszert bemutató tárlatnak, de kiindulópontja is lehet a pincejáratokban tehető túrának. Mivel a látogatók az alagsori területekre is bemehetnek, az itt lévő raktár falát megnyitottam, így nagy üvegportálokon át megtekinthető a raktárterület egy része, a tér e megnyitásának fontos szerepe van a pozitív térélmény létrejöttében. Lehetőséget ad a vendégeknek továbbá, hogy a látványraktáron át betekinthessenek a kulisszák mögé.

 

Homlokzatok
11/20
Homlokzatok

 

Múzeumkert és köztéri kapcsolatok

A cél egy intim, az utca felett lebegő udvar létrehozása volt a meglévő, értékes támfalelemek megtartásával. A városi szövet kis zárt udvaraihoz hasonlóan a múzeumkert is rejtett szigetet képez a városban. A terület két részre tagolódik: az egyik a trichora bemutatását szolgálja és kissé nyitottabb kapcsolatot biztosít a szomszédos Jannus Pannonius Múzeum kertjével; a másik terület pedig egy hagyományos múzeumkert, ahol a látogatók megpihenhetnek, várakozhatnak.

 

Az udvar közlekedési terve
4/20
Az udvar közlekedési terve

 

Mikus László

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk