építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Ezeregyéjszaka a Párisi Udvarban

Legutóbb hosszú cikkben mutattuk be a mintegy öt éven át rekonstruált, a budapestiek emblematikus passzázsaként használt Párisi Udvart, melyben az évszázadok során működött már elegáns bevásárlóközpont, takarékpénztár és IBUSZ-iroda is, most pedig káprázatos ötcsillagos luxusszálló üzemel benne. A belsőépítészet azonban általában minden épület- és szállodafelújítás mostohagyermeke, pedig egy épület eleganciája, stílusa szempontjából épp oly meghatározó, mint az építészeti megoldások. Itt ráadásul „külcsíny” és „belbecs” tökéletesen összhangot alkotnak.

A Párisi Udvar egyszerre lenyűgözően impozáns és első látásra nem érzékelhető, vizuális titkokkal teli. Hosszas históriájáról itt írtunk néhány héttel korábban, most azonban fókuszáljunk arra, ami akkor kerít hatalmába minket, ha kicsit a kupolák, a Róth Miksa üvegek és Zsolnay kerámiák alatt-mögött-között rejlő enteriőrt és a bele simuló mobiliákat csodáljuk. Az enteriőr a Párisi Udvar esetében abban a kiváltságos helyzetben van, hogy nem szétválasztható a mór és bizánci építészet, a neogótika és a népi szecesszió stílusjegyeit ötvöző műemléképület építészeti kialakításától és mindattól az eleganciától, melyet a keleti és nyugati civilizáció vizuális találkozása közvetít.


A jobb oldalon látható recepció is a Kroki Stúdió munkája. Fotó: Jaksa Bálint

 

Mór pompa, kristályüveg és Zsolnay-kerámia

Schmahl Henrik építész a múlt század elején a mór pompához méltó módon a kor legnagyobb iparművészeivel dolgozott e vízió budapesti életre keltésén. A világszinten is egyedülálló, luxfer prizmákból álló kristályüveg kupolát, a padlóburkolatot, a homlokzaton található 250.000 Zsolnay kerámiát, az 1400 darab, összesen 400 négyzetméter üvegfelületet a szecesszió legnagyobb iparművészei tervezték. Most ezt a XX. század eleji nagymesterek által meghatározott múltat mentette át finom megoldásokkal kortárs belsőépítészeti koncepcióba a szálloda 110 szobájának, 18 lakosztályának és wellness-részlegének tereit tervező KROKI Stúdió, szoros együttműködésben az épületet tervező Archikon építész irodával.

 

Ez volt eredetileg a kislift, ma nincs benne semmi. Fotó: Jaksa Bálint

 

“Izgalmas kihívást jelentett egy ilyen kultúrtörténeti jelentőségű műemlék előtt úgy fejet hajtani, hogy közben megfeleljünk a modern technológiai elvárásoknak, a tulajdonos magas minőséget megkívánó követelményeinek és a műemlékvédelmi szabályoknak is. Nem harsány formavilágot akartunk teremteni, nem kitűnni szerettünk volna, hanem eleganciával és finom visszafogottsággal belesimulni ennek a pompázatos, önmagáért beszélő, számos kultúrtörténeti stílust felvonultató palotának az építészeti világába. Fontos volt számunkra ebben a folyamatban az Archikon építészirodával való szoros kooperáció”  — mondta el a tervezési folyamattal kapcsolatban az ÉF-nek Kéry Balázs, a KROKI Stúdió társalapítója.


Az egyik szoba. A tapéta, az ágytámla és a bőröndtartó is egyedi tervezésű. Fotó: Jaksa Bálint

 

Ezeregy éjszaka és az Alhambra

A főváros első bevásárlóközpontjából, a Párisi-házból kialakított épületet, a Belvárosi Takarékpénztár egykori székházát az Uránia Nemzeti Filmszínházat is jegyző, szegény sorból származó, kőműves legényként munkát kereső, ám bámulatos karriert befutó Schmahl Henrik tervezte az 1900-as évek elején. A lechneri népi szecesszió, a neogótika, illetve az arab-mór építészet stílusjegyeit is viselő eklektikus palota egyik előképe az Ezeregyéjszaka meséit megelevenítő granadai Alhambra volt. Schmahl a mór pompához méltó módon a kor legnagyobb iparművészeivel dolgozott. A luxfer prizmákból álló kristályüveg kupolát a Haas és Somogyi cég készítette, a passzázs padlóburkolatát a Villeroy&Boch szállította. A homlokzaton található 250.000 Zsolnay kerámiát, az 1400 darab, összesen 400 négyzetméter, Róth Miksa által tervezett üvegfelületet 70.000 munkaórában állították helyre a restaurátorok a mostani felújítás során. 


A fehér, világos enteriőr a koncepció része volt. Fotó: Jaksa Bálint


A spa rész az épület "maradék" része tulajdonképp, ám a tervezőket a korlátok inspirálják. Fotó: Jaksa Bálint

 

A szálloda belső tereiben a KROKI Stúdió finom megoldásokkal mentette át az épület múltját egy kortárs koncepcióba: a mennyezet, a szőnyegek, az egyedileg tervezett tapéták geometrikus mintáiban visszaköszön a palota szerkezetét, keleties és historizáló homlokzatát meghatározó méhsejt motívum, az enteriőrök színvilágában pedig a Zsolnay kerámiák halvány zöldje dominál. Rögtön a Petőfi Sándor utcai bejárat felől érkezve olyan recepciós pultba botlunk, mely csillogó fekete, dukkózott felületén a padló erezetét tükrözi vissza, ezáltal egy zongora billentyűit idézi. A zongora mint motívum több helyen visszaköszön az enteriőrökben, többek között a szobák íróasztalainak lábánál, mely olyan, akár egy elegáns zongoraláb.


Fent a rezidencián, magyarán a luxusapartmanokból látszik a szépen rekonstruált Zsolnay tető. Fotó: Jaksa Bálint

 

A matt és a fényes márvány egymásba játszása a fürdőszobákban, a diófa, a bőr és a réz keverése, a dukkózott felületek, a berendezésben megjelenő fehér, halványzöld, fekete, arany és királykék színek eleganciája az Ezeregyéjszaka pompáját idézik, olyan modern technikai megoldásokkal fűszerezve, melyek a high-tech funkciókat úgy emelik ki, hogy vizuálisan elrejtik azokat vagy dizájnelemmé alakulva egyesülnek velük. Az okostévé például képkeretbe integrálva alakul dizájtárggyá, a fürdők egyedi tükrei mögött a fények játéka teremt luxushangulatot, a lámpák zsinórjai, a konnektorok pedig az ágyak háttámlájába, íróasztalok lábába rejtve válnak láthatatlanná. Hasonló tervezői lelemény jellemzi a műemléki passzázsban helyet kapó lobbit, és a közösségi tereket.


A lámpák kapcsolói, a konnektorok, dugaljak mind-mind el vannak rejtve. Fotó: Jaksa Bálint

 

Járjuk csak végig az udvart, az enteriőröket, s ha tehetjük, csodáljuk meg a mind szín-, mind formavilágában egyedi, megkapó, mégis finoman elegáns, a részletekre nagyon adó, a divatot, azon belül is a Chanel-i visszafogottságot sugalló dizájnt a szobákban, mely nélkül ma már nincs egyedi szállodaélmény. 


Ha hisszük, ha nem ez egy tévékeret. Fotó: Jaksa Bálint


A fény, a világosság és a derű minden szoba enteriőrjét jellemzi. Fotó: Jaksa Bálint

 

A Louvre után a Párisi Udvar

A párizsi Hôtel du Louvre után Európában másodikként Budapesten nyitnak luxushotelt The Unbound Collection by Hyatt márkanéven 2019 nyarán. Az 1976 óta műemléki védettséget élvező épületet az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal folyamatos felügyelete mellett újították fel. A food & beverage területeinek kialakítására a tulajdonos Henry Chebaane-t, a londoni székhelyű Blue Sky Hospitality Ltd. vezetőjét kérte fel.

Belsőépítészet: Kroki Stúdió

vezető tervezők: Kéry Balázs, Göde András
tervezők: Gál Béla, Harmat-Szabó Zoltán, Téby Tímea, Sárközi Dominika, Horváth-Maróti Katalin Debreczeni Péter, Göde Ferenc, Csóka Bálint, Tóth Annamária, Kertész Zsuzsanna, Paunoch Renáta
textil tervező: Czóbel Netti
 
Megrendelő: Mellow Mood Hotels
 
Generál tervező-Építészet: Archikon Kft.
 
KROKI tervezési területek: Passzázs-recepció, szobák, rezidencia, folyosók-közlekedők, konferencia, Wellness-fittness, közösségi területek

F&B területek (Food and beverage) design terv: Bluesky Hospitality 
Tervező: Henry Chebaane

Tervezés megkezdése: 2015
Hyatt belépés: 2018
Kivitelezés vége: 2019
 

vélemény írásához jelentkezzen be »