építészet : környezet : innováció

Eltűnőben a pesti zsidónegyed

Az elmúlt években alaposan megváltozott a Belső-Erzsébetváros legsűrűbben beépített fertálya, a régi pesti zsidónegyedként ismert városrész.

Népszabadság - 2004. május 13. - Szerző: N. K. J.

Az ember meghökken, ha sétára indul a Nagykörút és a Károly körút határolta területen. Az elmúlt években alaposan megváltozott a Belső-Erzsébetváros legsűrűbben beépített fertálya, a régi pesti zsidónegyedként ismert városrész. Számos ház eltűnt, a legutóbbi időkben pedig új épületek nőttek ki a földből a lebontottak helyén. Hatalmas irodaházak emelkednek a körgangos lakóházak helyén, másutt meg öt-hat emelet magasba épült mediterrán erkélyekbe ütközik a tekintet.

Perczel Anna építész, a régi pesti városrészek kutatója és munkatársai most félreverték a harangokat. A fővárosi főépítészi iroda felkérésére elkészített tanulmányukban állítják, hogy a kerület szabályozási tervének megfelelően - többek között az úgynevezett Madách sétány projektet követve - most olyan mértékű átalakítás folyik, amely a helyi hagyományokat őrző, értékes épületállomány pusztulásához, a "hely szellemének" eltűnéséhez vezet. Ezért azt indítványozzák, hogy a megindult bontási munkát állítsák le, az üres telkekre pedig készítsenek új, a helyi sajátosságoknak jobban megfelelő terveket. A tanulmányról kedden tartottak vitát a Városházán.

A Király utca és a Dohány utca közötti, keletről a Klauzál tér által határolt régi pesti zsidónegyed 36 százaléka eltűnik, a helyén új világ születik - mondta el Perczel Anna, aki a kerületi szabályozási terv ismeretében a legrégibb lakóházak, a helyre jellemző, különleges átjáróházak, udvari műhelyek és üzemépületek, akárcsak a zsidó tradícióhoz kapcsolódó középületek sorát látja veszélyeztetve. Az örökségvédelmi hivatal nemrég lezárult vizsgálatára hivatkozva azt is hangsúlyozta: a kerület 11 olyan épület bontását is engedélyezné, amelyeket a műemlékvédők védetté nyilvánítanának.

Nem látja azonban végigvihetőnek a megindult Madách sétány beruházásának leállítását Iványi György, a tanulmány opponensének felkért közgazdász szakértő. Mint mondta, a folyamat visszafordítása aligha lehetséges, az viszont rendkívül fontos, hogy az átalakítások, az új épületek méltó, jó minőségben készüljenek el. Iványi György úgy látja ugyanis, hogy eredeti funkciójában, azaz pezsgő, üzleti negyedként ma már aligha lehet helyreállítani a régi zsidónegyedet; a budai Várhoz hasonló, tetszhalott műemlékváros kialakításának viszont nincs sok értelme. A kérdés tehát az, mi legyen a ma még értelem nélküli épülethalmaznak tűnő Madách sétány "témája". Iványi szerint a válasz egyértelmű: az, hogy ez itt a tradicionális zsidónegyed közepe.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljes eredeti épületállományt csak rendkívül nagy összegű közösségi támogatással lehetne felújítani, ami értelemszerűen nem áll rendelkezésre. Így viszont a befektetők diktálnak, mégpedig a maguk sajátos szempontjai szerint. Az ingatlanpiacnak ma csak az épület mérete és helye fontos, föl sem vetődik a ház minősége, megjelenése, a környezetbe illeszkedése. Ezt a szemléletet tükrözik a régi zsidónegyedben már elkészült, a többi közül kimagasló, rendszerint több egyesített telekre fölhúzott, rikító házak is.

Gergely József, a VII. kerület alpolgármestere szintén a "miből" kérdését feszegette. Mint elmondta, az állam és a főváros a beruházás nagyságrendjéhez képest aprópénzt tud adni Erzsébetvárosnak, így nem marad más, mint a vállalkozói tőke igénybevétele. Emlékeztetett a 80-as években mintaszerűen, az értékes épületrészek megőrzésével helyreállított 15-ös tömb rehabilitációjának tanulságaira: jelesül, hogy ez a módszer az akkori tulajdonos állam számára is túl költségesnek bizonyult. Utalt ugyanakkor arra is, hogy a meglévő épületállomány rendkívül rossz állapotú, és meglátása szerint a lakók jobban járnak a házak lebontásával.

A műemlékvédelmi szempontok mindenképp a még álló házak felújítását, a bontás mérséklését indokolják - vélte Román András műemlékvédő, hozzátéve, hogy ez azonban csak állami támogatással képzelhető el. Ladányi János szociológus viszont azt hangsúlyozta: a mai önkormányzati rendszer nemcsak a korrupció melegágya, hanem a befolyásolhatatlan döntéseknek is tág teret enged. Ez azt bizonyítja, hogy nem lehet tovább halasztani a fővárosi önkormányzatok széttagoltságának megszüntetését.

vélemény írásához jelentkezzen be »