építészet : környezet : innováció

Elrakni a házunkat télire befőttnek?

Miért ne költöznénk be egy jó, meleg üvegházba, amikor hűvösre fordul az idő? Esetleg miért ne építsünk egy üvegházat a házunk köré vagy épp fordítva, építsük a házunkat egy már meglévőnek a közepébe? Lehet-e így az udvaron labdázni? Buborék-e a buborékba dugott ház vagy a családi házak jövője?

Egy stockholmi pár annyira komolyan vette a télikertet, hogy gyakorlatilag egy komplett üvegházat épített a házuk köré, amelyben mediterrán gyümölcsöket is termelnek. A család nem csak kertészkedik a ház körül, de kiemelt céljuk volt az is, hogy csökkentsék a fűtésszámlájukat. Elmondásuk szerint a Svédországban szokásos 9 helyett mindössze 6 hónapon keresztül szükséges fűteniük és ez alatt is kevesebbet, mint más, hasonló méretű otthonok esetében. A 4 milliméteres üvegből épített „burok” alapterülete mintegy kétszerese a valódi háznak, amely hiába épült fából, a beszámolók szerint az nem kellett vegyszerekkel kezelni és rothadás sem lépett fel, mivel nem éri a csapadék. A felül is zárt üvegtetőnek – amelyet nyáron, a melegebb napokon fel tudnak nyitni – köszönhetően hagyományos tetőszerkezetre se volt szükség, így gyakorlatilag egy üveggel fedett tetőteraszhoz jutottak. Az első ilyen épületet Bengt Warne építette 1974-76 között Saltsjöbadenben. Marie Granmar és Charles Sacilotto szintén Warne terveit használta otthona felépítéséhez.

A belga üvegház (Fotó: architectura.be)


Fordítva gondolkodott Koen Vanderwalle belga építész, aki Nyugat Flandriában egy már álló üvegházba építette otthonát. Ötletével nem csak a fűtésszámlát sikerült mérsékelnie, hanem annál is radikálisabb rezsicsökkentésbe kezdett, figyelembe véve, hogy – újrahasznosított anyagokból épült háza – semmilyen közüzemi hálózathoz nem csatlakozik. Az elektromos áramot és a fűtést napelemek, hőkollektorok biztosítják, a vizet csapadékból nyeri, a csatornázás az üvegház derítőjéhez csatlakozik.

A svéd üvegház (Fotó: boredomtherapy.com)


vélemény írásához jelentkezzen be »