építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Elhagyatott zsinagóga, épülő Gozsdu-luxus



A KÖH újabb sétára invitált: eredeti úti célunk a Kazinczy utcai imaház és a Gozsdu udvar lett volna. A szervezők tájékozatlansága miatt,- péntek révén a Kazinczy utcai zsinagógában egész napos ima folyt- végül az üresen és lepusztultan álló Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába vezetett első állomásunk.

fotók: Biczó Gabriella
Az utca névadója Rumbach Sebestyén, aki köztiszteletben álló orvos volt praxisát 1788-ban kezdte el a Terézvárosban. Az ő nevéhez fűződik az első pesti gyógyfürdő létrehozása a Podmaniczky és a Munkácsy utca találkozásánál. Az Otto Wagner tervei alapján épült, 1872-ben átadott zsinagóga ma üresen és lepusztultan áll. 1959-ben a hitélet gyakorlatilag megszűnt ebben az házban, majd 1979-ben a tető beszakadásával romos és életveszélyes lett. 1988-ben az Alba Regia Építőipari Vállalat tulajdonába került. A vállalat úgy gondolta, hogy teljesen felújítja a zsinagógát, de a helyreállítás csak részleges maradt. A zsinagóga szerkezetét és az utcai homlokzatot állították helyre és elkészítették a belső falak borítását is. Miután a vállalat 1992-ben csődbe ment, az állam tulajdonába került a zsinagóga, ezt követően egy ingatlan csere következtében ismét a hitközségé lett. A hitközség tervei szerint, valószínűleg kulturális célokra hasznosítják majd a zsinagógát. Otto Wagnernek ez volt az első szakrális jellegű munkája. Mór stílusú, az iszlám építészet elemeit használja a modern konstrukció díszítésére. Wagner iszlám ornamentumokból állította össze a falakat beborító, szőnyegszerű díszítést.



 

A zsinagóga belseje lenyűgöző. Falait minden oldalról más mór mintázatú reliefek díszítik, az arany, a vörös és a kék szín variálását láthatjuk. A nyolcszögletű tér tágas, magas, díszes kupolába fut. Ami viszont hiányzik, azok maguk a szakrális tárgyak. Lebontott Tóra- szekrény, hiányzik a teljes padozat, a csillár. Egy részük raktárakban hever, más részük a zsidó múzeumban van. Az épületbe be lehet menni, körbe lehet nézni, de csupán egy csodálatos építészeti vázat láthatunk.

A zsinagóga megtekintése után átsétáltunk az épülő Gozsdu udvarba. E lap hasábjain az elmúlt években számtalan cikk született e témában. Sorolhatnám a különböző fenntartásokat az építkezéssel, tervekkel, kivitelezéssel kapcsolatban. Sajnos, érdemben nem tudtunk meg többet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársától, aki sétánkat vezette. Egy zajos építkezés közepén, nem a legszerencsésebb helyszínt választotta ki arra, hogy bemutassa az udvar jövőjét. Ami szembeötlő, de nem újdonság, az a Holló utcai kanári sárga társasház, mondanom sem kell, mennyire méltatlan ehhez az utcához. Amit azonban megtudunk idegenvezetőnktől, hogy a Gozsdu udvari lakásokat már csaknem teljes egészében értékesítették, külföldi befektetők vásárolták föl. Nem tudni milyen céllal, lakásnak, irodának, második, harmadik diplomata otthonnak. Az épületekben lévő lakásokat természetesen feldarabolják sok kisebbre. Erre persze lehet azt mondani, hogy a kor igényeinek megfelelően, ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy óriási népesség-növekedés várható az Erzsébetvárosban. Az építkezésen eltöltött idő alatt arról győződtünk meg, hogy a felaprózott, keresztülhasított Gozsdu udvar luxuslakásokká alakítása biztosan ízlésromboló hatással lesz a régi pesti zsidónegyedre.



 

 

Szöveg és fotó Biczó Gabriella

vélemény írásához jelentkezzen be »