építészet : környezet : innováció

Egy kerület, két irány II. - közösségi kert a Lakatos lakótelepen

Pontosan 50. születésnapját ünnepelte a XVIII. kerületi Lakatos lakótelep, amikor lehetőség nyílt a Tér-Köz pályázatának köszönhetően a revitalizációra. Így születhetett meg az 1400 négyzetméteres aszfaltozott kézilabdapálya helyén egy közösségi kert, újulhattak meg a zöldfelületek, a 63-as Emlékpark és a Központi Agóra is - mindez a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda szakértelmének segítségével. 

A Lakatos lakótelep, közösségi célú rehabilitációs programja


Az 1963-ban átadott Lakatos lakótelep Brenner János tervei alapján épült. A tervező hitt abban, hogy Budapesten mindenki modern, kényelmes lakáshoz juthat, így nagy figyelmet fordított a lakótelep házainak megfelelő tájolására és a házak közötti mozgástér zöldfelületeinek méretére. Az építész munkájáért 1964-ben Ybl-díjat kapott. Egy idő után a lakótelep erénye, a nagy zöldfelület vált problémává. Gondozatlansága, a gyöngykavicsos részek befüvesedése sem a kényelmi, sem az esztétikai szempontoknak nem felelt meg, úgy tűnt, mintha funkcióját vesztette volna. A sportolásra, szabadidő eltöltésére alkalmas területek elvesztették vonzerejüket, hiszen mára egy olyan lakóteleppel állunk szemben, ahol a lakók legalább 50%-a idős, nyugdíjas. A kerületrészt tekintve itt a legmagasabb az átlagéletkor és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is. Nagy az albérlők fluktuációja, akik mindeddig nem alakítottak ki erős érzelmi kötődést a lakóteleppel.

A Tér_Köz pályázat benyújtására 2013-ban, a lakótelep születésének 50. évében került sor. Olyan 3 alkotóelemből álló elképzelés született a lakótelep zöldfelületeinek revitalizációjára, amely alapjaiban változtatta meg a lakók közterekről és emlékhelyekről alkotott véleményét. A ’63-as emlékpark az 1960 – '70-es évek eredeti utcabútoraival, beton padjaival és virágágyásaival, sakkasztalokkal, valamint a korszakra jellemző kertészeti megoldásokkal tervezte megidézni a lakótelep korabeli hangulatát. A park átadására a történetét bemutató emléktábla avatásán kívül sakkasztal átadót és bajnokságot, illetve retro utcabált is szerveztek. A Központi Agorát az 5-5 ház közötti fél hektáros, alulhasznált területre tervezték, ahol szükségessé vált a mindössze három rossz minőségű pad korszerű utcabútorokra való cseréje. A zöldfelület megfelelő volt arra, hogy a többfunkciós utcabútorok felállításával és dombos gyepfelülettel kellemes tartózkodási hellyé alakítsák. Az agorát közösségi rendezvények, sportesemények rendszeres megtartására alkalmas helyként képzelték el a tervezők, emellett az óvodák és iskolák közelsége lehetőséget ad a rendkívül gazdag növényzet megismertetésére, továbbá a sorszámmal ellátott faegyedeket dendrológiai ismertető tábla (pl. őshonos vagy idegenhonos) mutatja be.



eredeti állapot, Lakatos lakótelep



A Közösségi kert alapgondolata: „A közös munka összeköt.”

Az Agora Lokálpatrióta Egyesület egy 1400 m2-es, használaton kívüli, aszfaltozott, de már fűvel benőtt kézilabdapályából tervezett városi kertészkedésre alkalmas kertet, amit a Pagony Táj- és Kertépítész Irodával valósítottak meg. A Lőrinci Kertelő közösségi kert létrejöttével – az 1400 m2 aszfalt helyére tervezett földcserével, a terület körbekerítésével, az ágyások, a komposztáló, a pihenőhely, a tűzrakóhely, a kerékpártároló, a kisgyermekek számára kialakított homokozó stb. létrehozásával – a lakótelepi közösség építése új fejezethez érkezett.

Budapesten nem ez az első közösségi kert. A városi kertek a XXI. századra a környezeti nevelés, a szemléletformálás, az ökológiai ismeretek és ezzel együtt a városi önfenntartás társadalmi, kulturális helyszíneivé váltak. A kertek legtöbb esetben egy addig alulhasznosított telek vagy parkrész helyén jönnek létre, a helyi civil szervezetek közreműködésével. A parlagon heverő területek felújítása nem csupán pénzben és technológiában mérhető értéktöbbletet jelent, hanem a társadalom egészéhez hozzáadott szellemi és érzelmi értékeket is. A városi kertekben való aktivitás nem pusztán a zöldségtermesztésről szól, hiszen ezek fontos szerepet játszanak a városi közösségek alakításában, környezettudatos szemléletformálásának folyamatában is. Fontos önismereti (ide tartozom) és rendszerességre nevelő (ezt csinálom) szerepük mellett az egészséges test és lélek összhangját is megteremthetik egy mozgásszegény kultúrával rendelkező lakótelep életében. A társadalmi különbségek nem szüntethetők meg ily módon, de a városfejlesztési projekteknek nagy szerepük van a mérséklésükben.



Közösségi kert a Lakatos lakótelepen - fotó: Danyi Balázs


A Lakatos lakótelepen létrehozott kert átadása óta eltelt egy év tapasztalatairól kérdeztük Vágvölgyi Erika okleveles táj- és kertépítészmérnököt, aki Illyés Zsuzsa okleveles táj- és kertépítészmérnök mellett volt a kert tervezője:

Szabó Eszter Ágnes: Pont egy éve működik a kert. Hogyan kezdődött és mi történt az átadás óta?

Vágvölgyi Erika: 2014. augusztus 9-én volt az átadás, ami már késő volt ahhoz, hogy látványos eredményeket érjünk el. Mezőgazdasági szempontból csak most lesz egy egész évünk, amikor a parcella tulajdonosok befejezik a kertészeti munkáikat a maguk kis parcelláján, ezért az igazi tanulságokat csak most fogjuk tudni levonni. De látszik, hogy mindenki rendben tartja, és folyik a termelés.

SZEA: Kik a kerttulajdonosok? Egy lakótelepen nem jellemző, hogy a lakók értenének a mezőgazdasági munkákhoz. Kik segítenek megtanítani, hogy mikor mit kell csinálni?

VE: Ez egy idős lakótelep, ahogy a pályázatban is leírtuk, a lakók több mint fele nyugdíjas, így a kerttulajdonosok aránya is így oszlik meg. Nehéz a lakókat itt érdekeltté tenni, de talán sikerül átadnunk, hogy egy ilyen kis 10 m2-es terület elég a család zöldségeinek megtermelésére. 35 parcellánk van, és mindenki 10 m2-en gazdálkodhat. Szerintünk ez az optimális méret ahhoz, hogy mindenki (egyelőre) magának termelhessen. Megmagasítottuk az ágyásokat, hogy az időseknek és a gyerekeknek is kényelmes legyen. Minden ágyás fa keretet kapott. Előadásokat tartunk, és személyesen is konzultálunk a tulajdonosokkal arról, hogyan tudják a leghatékonyabban művelni a kertjüket, illetve hogyan tudnak gazdaságosabban ültetni, öntözni, hogy a lehető legtöbbet tudják kihozni a kertjükből.



Közösségi kert a Lakatos lakótelepen - fotó: Danyi Balázs




SZEA: A városfejlesztés urbanisztikai fogalom, ez magába foglalja a lakóközösséggel való együttműködést. Bár a közösségi kertek története a múlt század elejére nyúlik vissza, Magyarországon mégsem elterjedt, hogy egy használaton kívüli sportpályára terveznek kiskerteket egy lakótelep közepén. Hogyan fogadtak egy igazi XXI. századi közösségi projektet, ami nem játék, nem sport és aktívan kell részt venni a fenntartásában is?

VE: Ez egy hosszabb folyamat. Hála istennek az elmúlt években sok játszótér és sportpálya épült a lakótelepen, ezért ezzel nem vettük el a lehetőséget sem a gyerekektől, sem a sportolni vágyóktól. Egyébként a kertben is alakítottunk ki homokozót, ahol a legkisebbek játszhatnak, amíg a szüleik kertészkednek. Általában a lakótelepek lakóközössége nagyon passzív. Nem csak az idősek szoktak el az aktív részvételtől, hanem a fiatalok közül is sokan marginalizálódtak, vagyis kívül rekedtek a társadalmi-kulturális folyamatokon. Nehéz őket megmozdítani, várnak valamire, de egyre többen értik meg, hogy az első lépést maguknak kell megtenni. Most itt a kertben 35 parcellát tudtunk kialakítani és a tulajdonosok között 13 pár vagy család van. Látszik is, hogy ki hogyan alakítja ki egyénileg a saját kertjének arculatát úgy, hogy közben egy közösséghez tartozik. Próbálunk nekik mindenben segíteni, mert nekünk ez a szakmánk. A szemléletváltáshoz hozzátartozik a fenntarthatóság fogalmának tudatosabb szem előtt tartása, pl.: közös komposztálót használunk, illetve megpróbáljuk a vezetékes vízhasználatot a visszatakarással csökkenteni.. Sok módszert át tudunk adni, amit reméljük, hogy már az itt lakók fognak egymásnak tovább adni idővel!


Közösségi kert a Lakatos lakótelepen - fotó: Danyi Balázs




SZEA: Sikerült-e a környékbeli iskolákat megszólítani, hogy részt vegyenek a kerti munkában?

VE: A Szivárvány óvoda szeretne „öko óvoda” lenni, ezért a kert gondozására építette a környezettudatos tantervét. A csoportokkal rendszeresen kijárnak kertészkedni, megtermelik maguknak az uzsonnához a paradicsomot. Ennek komoly nevelő hatása van.

SZEA: Jó érzés lehet látni, hogy az előzetes tervek és olyan sok munka után működőképes egy lakótelepi közösségi kert!

VE: A közösségi tevékenységnek az is része, hogy mindig cserélődik a vezetés. A kert fenntartását maguk a bérlők, a kert környezetét viszont a bérlők közösen az önkormányzattal végzik, míg a karbantartásokat megosztva látják el. Ez is hozzátartozik a városfejlesztési folyamatokhoz, hogy megtanulunk együttműködni és közösen fenntartani egy területet, amit a közösség számára hoztunk létre. Tájépítész és kertészmérnök is vagyok, tudok segíteni a kertek megtervezésében, kialakításában és működtetésében, de az első évet követően (átadtam a kert vezetését) nem én vagyok a kert vezetője. Hosszú távon a lakótelep lakói fogják a tapasztalataikat átadni a következő parcellatulajdonosoknak, a gyerekeiknek stb. A felelősség elsősorban az övék, hogy mit profitálnak abból, amit közösen létrehoztunk. Az önállósághoz hozzátartozik az is, hogy a felelősséget átadjuk másnak is, amíg mi hasznosítjuk a tapasztalatokat, és új terveket szövünk, mert még sok terület vár új kertek kialakítására.


Közösségi kert a Lakatos lakótelepen - fotó: Danyi Balázs




Szabó Eszter Ágnes


 

Adatlap

A projekt címe: Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja
Projektgazda: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentimre-Pestszentlőrinc Önkormányzata
Projektmenedzser: Almáshegyiné Stenger Éva
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport

Tervezők: Pagony Táj- és Kertépítész Iroda Kft. – Illyés Zsuzsanna okl. táj- és kertépítészmérnök; Vágvölgyi Erika okl. táj- és kertépítészmérnök
Partnerek: Agora Lokálpatrióta Egyesület, Körics Forrásmenedzsment Kft., 18 Zrt.

Elnyert fővárosi támogatás: 15,76 M Ft
A támogatás intenzitása: 78,8%
Teljes projektköltség: 21,308 M Ft

A projekt tartalma:
A TÉR_KÖZ pályázat keretében a 50. születésnapját ünneplő Pestszentlőrinci Lakatos lakótelep zöldfelületeinek revitalizációjára került sor. Megújultak és új funkciókkal bővültek a meglévő zöldfelületek, a 63-as Emlékpark és a Központi Agóra, illetve a kihasználatlan aszfaltos sportpálya helyén egy új elem, egy közösségi kert létesült.

A 63-as Emlékpark dr. Brenner János Ybl-díjas építésznek, a lakótelep tervezőjének állít emléket, illetve próbálja felidézni a 60-70-es évek hangulatát a korabeli bútorok és asztali játékok által. A Központi Agóra pihenő- és találkahelyként szolgál, mely többfunkciós bútorzattal és változatos növényállományai egészült ki.

A Lőrinci Kertelő néven ismertté vált közösségi kert 1400 m2 nagyságú területén 35 darab 10 m2-es parcella található. Ezeket a helyiek bérlik és a kis ágyásokban megtermelik a saját gyümölcseiket és zöldségeiket. A közösségi kert azonban nem csak a termesztést célozza, hanem lehetőséget ad a közösség kiépítésére, illetve a helyi iskolák és óvodák környezeti oktatását is segíti. A projekt nagy értéke, hogy a közösségi kert létrehozásának érdekében alakult meg az Agora Lokálpatrióta Egyesület, amely azóta is folyamatosan működik és újabb kert létesítését tervezi.


 

vélemény írásához jelentkezzen be »