építészet : környezet : innováció

Budapest, XVI. kerület, többcélú sportcsarnok – Keller Ferenc és munkatársainak III. díjas terve

A XVI. kerületi többcélú sportcsarnok meghívásos pályázatán III. díjban részesült a Keller Ferenc vezette csapat terve, amely az egykori Ikarus sporttelep sajátos struktúráját és használati rendjét erősítő, a terepadottságokat kihasználó, finoman megmozgatott tömegű épület koncepcióját vázolta fel.

Részletek a műleírásból

Építészet

Történet

Az Ikarus sporttelep több mint 60 éves története alatt igen érdekes, már-már egy élő organizmushoz hasonló életpályát futott be. Kezdetben fiatalos, lendületes karakterrel rendelkezett, melynek fő jellegzetessége a környezetétől élesen elütő beépítési struktúra, mely a sportfunkciók tájolási igényéből adódik. Ezzel párhuzamosan kialakult egyfajta „sávos” területhasználat is, ahol az egyes területszeletek a belső útra „fűződtek” rá. Az egyes pályákat körbevevő földrézsűk miatt ezek úgy tűnnek, mintha pecsétnyomóval ütötték volna őket a terepbe. Az idő múlásával magára hagyták, bőre megereszkedett, fiatalsága kopott, és már csak itt-ott utalt egykori önmagára, de a felszín alatt még magában hordozza a régi idők emlékét. A sporttelep eredetileg egy egységet képezett, erre utal többek közt a belső feltáró (út) sétány és csak jelen állapotában van az a fura helyzet, hogy más /nem önkormányzati/ tulajdonban van. Ám városszerkezetileg - és belső hierarchikus rendszerét tekintve - sohasem vált két telekké.

Helyszín

Beépítés és épület koncepciója

A terület történeti áttekintéséből és jelenkori állapotának elemzéséből kiindulva célunk volt a kialakult, környező beépítéshez képest merőben más beépítési struktúra, valamint az ehhez kapcsolódóan létrejött „sávos” területhasználat folytatása. A sporttelep rétegzettségét gazdagítva, sávos szabdaltságával párhuzamosan megjelent a területnek szintbeli osztottsága is.

A tervezési helyszínt városi kontextusba helyezve, indokolt a terület Margit utca felőli megközelítése, gondolva a funkcióból eredő, nagyfokú gépkocsiforgalom terhelésére. Továbbá mindenképp kapcsolódni szerettünk volna a tömbbelsőben már kialakult belső feltáró (út-) sétányhoz, ami szerintünk alkalmas lehet a sporttelep gyalogos megközelítésére, kedves, barátságos útvonalat kínálva a sportkedvelő látogatók számára. A sportcsarnokot ennek a kétirányú megközelítésnek a gyújtópontjában helyeztük el, nagyjából a tervezési telek súlypontjában, kapcsolódva a Margit utcai nagy forgalombírású úthoz, az onnan nyíló, meglévő kapuhoz, valamint a belső, gyalogos dominanciájú sétányhoz. Az épület által kijelölt sávhoz nyugati oldalon kapcsolódik a funkcióhoz méretezett park(oló), amelynek kialakításánál elsőrendű szempont volt a területen kialakult dús növényzethez való érzékeny csatlakozás. A nevéből is érzékelhetően, egy fákkal, bokrokkal, virágokkal (padokkal) sűrűn telepített sávot képzeltünk el, ami a parkok és parkolók közti éles határt hivatott elmosni.

Látványterv

Látványterv

A telek átellenes, szintén kiemelt oldalán helyeztük el a II. ütemben készülő, egy épülettömegként megfogalmazott tornatermet és klubbal kiegészített sportszállót. A két emelt szinten elhelyezkedő épületsáv között, a terület legmélyebben fekvő sávjában, mint egy „mederben” képzeltük el további szabadtéri sportpályák telepítését. A múltban földrézsűkkel egyenként körbevett teniszpályák elaprózott „analógiáját” szerettük volna léptékváltással átültetni a jelenbe. Így a „mederben” lévő pályák hol meredekebb, hol lankásabb földrézsűvel, hol pedig épülettömeggel határoltak. Központi helyzetüknél fogva képesek erős kapcsolatot kialakítani a széleken lévő épületfunkciókkal, összefésülve ezzel a kialakított sávokat, biztosítva a terület koherens működését. Tehát a tervezett telepítésben értelmezett sávok, egymással szoros összefüggésben értelmezendők, mégis lineárisan felfűzve kapcsolódnak a területet rendező, kedvelt, jó hangulatú sétányhoz, így erősítve tovább a sporttelep egységes működését a jövőben.

Az épület az előzőekben már említett analógiára épül, de nem csak a hasonlóság miatt, hanem praktikus megfontolások okán is. A terep adta szintkülönbséget kihasználva, könnyen és logikusan szétválasztható lett a közönség- és a sportolói forgalom. A nagy létszámú nézők „mozgatására” nincs szükség lépcsők, liftek stb. beiktatására, mert mindent könnyen áttekinthetően, és síkban megoldható. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy van egy „felső” szint (területsáv), ami a közönséget szolgálja, és van egy „alsó” sportszint, sáv, ami magába foglalja a játékteret és a szabadtéri pályákat is. Ez a szintbeli tagozódás lehetőséget adott arra is, hogy az épület a terepváltásra is tudjon tömegmozgással (elcsúsztatással) reagálni. Így mintegy a rézsű folytatásaként tud a sportcsarnok a pályák felé lelépcsőzni. Mindez együtt - a szintbeli tagozódás, a tömegek elcsúsztatása - az egyébként nagyméretű épület látványát kisebb léptékű elemekre bontja. A klasszikus egyirányú szerkesztés elhagyásával sikerült elérni, hogy minden fontos nézőpont felé az épület „arccal” forduljon, legyen ez a Margit utca, a sétány, vagy akár a szabadtéri pályák területe.

Tartószerkezet

A csarnok tetőszerkezetének kiválasztásánál az építészeti elképzelést szolgálva, a lehető legolcsóbb megoldást kerestük. Az elképzelt párhuzamos övű, vízszintes főtartók anyagválasztásánál megvizsgáltuk a különböző lehetőségeket.

A hazai előregyártó üzemek termékeit végigvéve, mérlegelve, több üzem tervezőjével konzultálva megállapítottuk, hogy a közel ötven méteres (44 m) fesztávra nem gyártanak feszített vasbeton tartókat. A rétegelt - ragasztott fatartókat párhuzamos övű, vízszintes gerendaként a hazai gyakorlatban 36–42 méteres támaszközig gyártják. Elméletileg nyilván nem lenne akadálya a tervezett 44 méteres fesztávra legyártani a gerendákat, de két szempont miatt nem tartanánk gazdaságos szerkezetnek: az építészeti kialakításból adódó keretállásnál már csak páros főtartókkal lehet megoldani az áthidalást, illetve a párhuzamos övű kialakítás esetén a mértékadó igénybevételből számolt keresztmetszet a tartó teljes hosszára érvényes, gazdaságtalanul.

Magyarázó ábra

A tervezett acél rácsostartók a tíz méteres pillérállásban elhelyezkedő monolit vasbeton pillérekre ülnek fel. Magasságuk 2,80 m, a közelítő számítások szerint a mértékadó öv rudak HE-B 280-as szelvényből kialakíthatók. A szaruk távolsága lehetővé teszi egy egyszerű, HE-A szelvényes, folytatólagos többtámaszú szelemenrendszer kialakítását. [...]

Épületgépészet

Sportcsarnokok létkérdése manapság az üzemeltetés költségek alacsony szinten tartása. Kívánatos ugyanakkor, hogy teltházas nyári rendezvény esetén a csarnoktér szellőző levegője hűtött legyen a sok esetben elviselhetetlenül magas külső hőmérséklet miatt. A létesítmény hőellátását és ezzel együtt hűtését is kútvízre alapozott hőszivattyúval kívánjuk biztosítani. [...]


A Bíráló Bizottság értékelése

1. sz. pályamű

Tájolása megfelelő. Tereprendezési javaslata nem kimunkált. A tervezett, mintegy 3,0 méteres tereptörés gazdaságosan nem alakítható ki.
A sportolói parkolókat nem oldotta meg (nincs autóbusz parkoló).
Alaprajzi szervezése általában jó, de előnytelen az egyik lelátó oldalról történő nézőtéri megközelítése. Nem kedvező, hogy az előcsarnok funkcionális egységéből a vizes helyiségeket a küzdőtér két rövid oldalára telepítette, közöttük közvetlenül a büfével.
Az öltözőrendszere alapvetően megfelelő, bár részleteiben hibás.
A csarnoktér megvilágítási rendszere elfogadható. Szerkezete a sűrűbb alátámasztásokkal gazdaságosabb lett volna.
Épületgépészeti rendszere elfogadható, beruházási költsége magas.
Alaprajzi szervezése eredően terjengős.
Sporttechnológiai leírást a terv nem tartalmaz.
A sportolói és a közönségforgalom elválasztott, az épület egy része három szintes; gazdaságtalan.

vélemény írásához jelentkezzen be »