építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Budapest jövőjéről az URB:ICON-on

Az URB:ICON Nemzetközi városfejlesztési kiállítás és projektvásár keretében megrendezésre került egy konferencia, ahol Budapest jövője volt az elemzés tárgya. Amilyen csekély számú volt az érdeklődés, annyira fontos ügyek kerültek terítékre. Bardóczi Sándor beszámolója.

2012 április 18-án a HUNGEXPO területén az URB:ICON kiállítás keretében került megrendezésre a „Budapest Holnapután? - Kitörési pontok a városfejlesztésben, a Jessica perspektívája Magyarországon - Új irányok 2014-2020 közötti finanszírozási ciklusban” c. konferencia. Bár a konferenciát csekély számú hallgatóság látogatta meg, fontos - és ezidáig igencsak rosszul kommunikált - fejlesztési ügyekről eshetett szó.

 

Dr. Árendás Gergely, Noll Tamás - fotó: Bardóczi Sándor
Budapest jövője, kicsoportos foglalkozás - fotó: Bardóczi Sándor
Construma megnyitó - fotó: Bardóczi Sándor
 

 

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Alapítvány szervezésében megvalósult szakmai konferencia főszervezője Dr. Juharos Róbert köszöntötte a csekély számú egybegyűltet, akinek soraiban Dr. Szőcs Géza államtitkár, Noll Tamás MÉK elnök, Bálint Imre BÉK elnök, Dr. Árendás Gergely, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal elnöke, Wolf László OTP vezérigazgató-helyettes és Ikvai-Szabó Imre (Budapest ex-alpolgármestere) is helyet foglalt. (A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Alapítvány 2010-ben, a szakmai körökben nagy port kavart Budapest Holnap-Holnapután című stratégiai vízió - kvázi kormányzati program vitairat – összefogójaként bukkant fel először. Ez a víziófogalmazta meg többek között az Andrássy-negyed, a Finta-féle gyaloghíd, a Dunapartok és a Várnegyed prioritását a fejlesztések között.)

Sokkhatás – számokkal igazoltan

Mint ismeretes, az új budapesti városvezetés – Kerekes György akkori mb. főépítész koordinálásával – elindította egy új városfejlesztési koncepció megalapozását. A munka a BFVT Kft, a MŰ-HELY Zrt és az URBAN-LIS Stúdió konzorcionális együttműködésében készül, helyzetértékelése pedig olyan korszerű térinformatikai alapozáson nyugszik, amely eddig soha nem volt digitális adatbázisépítést jelent Budapesten. Túlzás és részrehajlás nélkül állítható: igen komoly munka. Ebből a munkából szemelvényezett előadásában részleteket Dr. Nagy Béla, a Mű-hely Zrt. vezérigazgatója, amelyekkel „sokkolni” próbálta a jelenlévőket. Állítása szerint 30 éve nem készült Budapest tényleges állapotairól ilyen mélységű vizsgálat, amely mintegy 33.000 területfelhasználási egységben 700.000 digitális adatot, valamint több mint 10.000 objektumszerű elem 70.000 adatát, és 516 körzetre kiterjedő statisztikai és területfelhasználási elemzést tartalmaz.

Az adatok elemzése során kiderült, hogy Budapest területének aktuálisan 52%-a beépített és 48%-a beépítetlen. A jelenleg beépítetlen, de már betervezetten beépíthető terület Budapesten 3650 ha (!), amely becsléseik szerint azt jelentené, hogy amennyiben ez beépül, akkor az sűrűségétől függően 182.500 – 365.000 új munkahely elhelyezését eredményezné. Nyilvánvaló, hogy ez egy finanszírozhatatlan, túltervezett szám. Eközben Budapest beépített, használaton kívüli területei 1147 ha-on terülnek el, amely a beépítetlen, de már betervezetten beépíthető területekkel együtt akkora, mint az V.-VI.-VII.-VIII.-IX. kerület együttvéve! Budapest beépített területeinek 50%-a 30%-nál kisebb beépítési százalékkal rendelkezik, a beépített területek 75%-a pedig 1-2 szintes, 0,5 m/m2 szintterület sűrűséggel! Budapest valójában egy nagy falu. Budapest belső városmagjában mintegy 200.000 munkahely összpontosul, amely az ingázási kényszer miatt megfojtja a belvárost.

 

Nagy Béla - fotó: Bardóczi Sándor
 

 

Nagy Béla szót ejtett még a formálódó jövőképről is, ahol - magánvéleménye szerint - a javítandó környezetminőséget, kitörési pontként pedig a geopolitikai adottságokat (Európa közepe logisztikai értelemben is), a városi decentrumok erősítését és a gazdasági klaszterek megalapozását, valamint a Dunaparti projekteket (a Duna főutcásítása, közterületi minőségének emelése) emelte ki.

Az Andrássy negyed mint „zöld város mintaprojekt”?

Szőcs Géza államtitkár – habár mindenki azt várta, hogy részletesebben csak az Andrássy Negyedről beszél majd – előadásában a Zöld Városok Szövetségének megalapításáról beszélt. Kifejtette, hogy a markáns zöld körökben a nagyvárosokat a „bolygó leprájá”-nak tekintik és a város kívánatos fejlődési iránya e körökben a falu. A rögtönzött expozé-ból kitűnt, hogy ez a gondolatmenet nem áll távol az államtitkártól sem, aki nehezményezte, hogy milyen barátságtalan és ellenséges volt a fogadtatása 2010-es városfejlesztési vitairatának még szakmai körökben is. Szőcs beszédéből kitűnt, hogy az Andrássy negyedet olyan kulturális negyedként képzeli el, amely – azon túl, hogy „Budapestet visszaemeli arra az európai kulturális térképre, amelyről a XXI. századra kiszorultunk” – teljesíti a zöld város kritériumait. Azaz olyan terület lesz, amelynek legalább 50%-os a zöldfelületi borítottsága, legalább 1/3 részben megújuló energiát használ fel, amely tetőkertekkel növeli a biológiailag aktív felületi arányt, ahonnan ki vannak tiltva a nehézgépjárművek, amely forgalomcsillapított, és ahol esetleg fel lehet eleveníteni a konflis és fiáker közlekedés hagyományát turisztikai alapon. Szőcs a fejlesztés legfőbb gátjaként a bátortalanságot, a merészség, a fantázia és a paradigmaváltás képességének hiányát jelölte meg.

 

Dr. Juharos Róbert - fotó: Bardóczi Sándor
 

 

Nem vár tovább, indul a Vár

Zsombok Ferenc a Várnegyed fejlesztések kijelölt intendánsa előadásában a Világörökség részét képező negyed méltatlan állapotáról és történeti megújulásairól beszélt, amikor a nagy bukások után mindig egy felemelkedés vette kezdetét. Szót ejtett a problémák között a Honvéd Főparancsnokság évtizedes torzójáról, a Szent György tér nyugati térfalának hiányáról, a Külügyminisztérium volt épületének telkén lévő „kézműves vásárnak nevezett valamiről, ahol Obama matjóskát is lehet kapni” és a Jezsuita telek foghíjáról. Kiemelte, hogy a Várnegyed hosszútávú stratégiai terve széles társadalmi bázisra alapoz: mintegy 50 szervezetnek küldtek ki felkérést, hogy az előzetes anyagokhoz szóljanak hozzá és mindenhonnan érkeztek értékelhető, megfontolásra érdemes reakciók.Mindenki segíteni akar a Vár jobbá tételében” – szögezte le Zsombok. kijelentette, hogy a Várkert Bazár ügye nevesítve bekerült az Új Széchenyi Terv kiemelt projektjei közé, jelenleg zajlik a közbeszerzési eljárás döntőbizottsági szakasza és ezév őszén megejtik az első kapavágást a tervek szerint. A várbazár rekonstrukció befejezésének jelenlegi céldátuma 2014. március 30. A rekonstrukció során turisztikai, gasztronómiai, művészeti (pl. szobrászműhely) és iparművészeti (XIX. Századi élő ötvösműhely) funkciókat kap az épületegyüttes, megvalósul a Vízhordó lépcsőn a mozgólépcsős kapcsolat a Várral, valamint a Vigadó magasságában kishajó járatot indítanak a pesti korzó irányába.

 

Dr. Juharos Róbert, Nagy Béla - fotó: Bardóczi Sándor
Nagy Béla adatgyűjtés - fotó: Bardóczi Sándor
 

 

Ha eljön JESSICA

Wolf László arról az új uniós támogatási rendszerről beszélt, amelyhez 2014 után az egész magyar önkormányzati rendszernek – így Budapestnek is alkalmazkodnia kell. A fedőnevén JESSICA néven futó támogatási politika lényege, hogy búcsút mondhatunk a vissza nem térítendő támogatások rendszerének és meg kell tanulnunk végre gazdálkodnunk önkormányzati szinteken is. 2014 után a források jelentős része lesz ugyanis visszatérítendő, amely az üzletileg megtérülő beruházások irányába viszi el a fejlesztések hangsúlyát. Mindez azt is jelenti leegyszerűsítve, hogy búcsút inthetünk a csak a főterekre irányuló közterületi megújításoknak, és a „főtér+üzletileg megtérülő térfal” – típusú komplex, a gazdasági szférával együttműködő, partnerségi alapon szerveződő fejlesztéseknek lehet esélye. A bankszektor részéről a felkészülés erre az időszakra megkezdődött. Az EU úgynevezett Urban Development Fund-ok (azaz Városfejlesztési Alapok) létrehozását várja el a pályázó önkormányzatoktól. Az alapokat önkormányzatok, bankok, befektetők közösen hozhatják létre az olcsó, de visszatérítendő fejlesztési hitelek reményében. A fejlesztések preferált célja az önkormányzati infrastrukturális beruházások és a kulturális örökség megújítása, de ezeknek a beruházásoknak valamiféle megtérülést (legalább tőkemegtérülést) kell produkálniuk, amely egy igen feszes, és a magyar önkormányzatok által nem megszokott, a kultúrájuktól teljesen idegen gazdasági és menedzselési felkészültséget feltételez. Az alapokban lévő pénz a megtérülés után újabb fejlesztésekbe forgatható vissza, azaz egy ciklikus fejlesztési forrást jelent a korán ébredő önkormányzatok számára.

 

Nagy Béla - fotó: Bardóczi Sándor
Nagy Béla - fotó: Bardóczi Sándor
Nagy Béla adatgyűjtés - fotó: Bardóczi Sándor
 

 

Noll Tamás MÉK elnök a konferenciát lezáró hozzászólásában a pályázati előtervezések szükségességére és valamiféle Pályázat-előkészítő Alap létrehozására szólította fel az önkormányzatokat. Azaz arra az előre gondolkodásra és tervezésre, amire eddig azok nem voltak kaphatóak. Noll szerint az új támogatási rendszerek rá kell hogy kényszerítsék az önkormányzati szereplőket a létesítménygazdálkodási – városüzemeltetési gondolkodás felerősítésére. „Olyan városüzemeltetési rendszerekre van szükségünk, ahol a mostani veszteségek feltárásából és orvoslásából vagyunk képesek üzemeltetni a létrehozott épített értékeinket” – fejtette ki záró gondolatában az elnök.

 

Nagy Béla adatgyűjtés - fotó: Bardóczi Sándor
Nagy Béla adatgyűjtés - fotó: Bardóczi Sándor
Nagy Béla - fotó: Bardóczi Sándor
 

 

Összegzés

A konferencia Budapestet érintő tanulságai azok lehetnek, hogy miközben a városfejlesztés egyre inkább felismeri a közterület-megújításban rejlő gazdasági-társadalmi-környezeti potenciált, mire oda jutnának ezek az elképzelések (Duna-partok fővárosi területei, városi alközpontok és decentrumok, környezetminőség-javítás), hogy konkrét projektek formájában pályázati fejlesztési forrásokhoz juthatnak, addigra bezárul a vissza nem térítendő támogatások kapuja. A lecke tehát alaposan fel van adva a Budapest jövőjét tervezők számára: hogyan és miként lehet a nyilvánvaló és konszenzusos célokat úgy megvalósítani, hogy nem (1) lesz hozzá csak piaci forrás, (2) az önkormányzatok teljesen felkészületlenek erre a paradigmaváltásra, (3) a körvonalazott közcélok szinte mindegyike önmagában nem tud megtérülő lenni? Habár az externáliákon (turizmus, betelepülés, egészségesebb lakosság, energiahatékonyabb üzemeltetés) keresztül nagyon is az lehet, de ehhez a helyi adók és a közterület-gazdálkodás rendszerének teljes reformját kellene végrehajtani igen rövid idő alatt.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »