építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

BudaPart Gate - egy új városrész első irodaháza

Jelentős beruházás zajlik Budapesten a Kopaszi-gát szomszédságában, ahol az elkövetkezendő években egy új városrész jön létre. A BudaPart projekt első épületeinek egyike a BudaPart Gate irodaház [Studio'100 Építésziroda], melynek koncepciójáról, a tervezés során felmerülő kihívásokról Szász László, Dombóvári János és Schranz Mihály mesélt Molnár Zsuzsannának.  

Jelentős beruházás zajlik Budapesten a Kopaszi-gát szomszédságában, a Dombóvári és a Budafoki út által határolt 54 hektáros területen. A BudaPart projekt tervei szerint a következő tíz év során egy közel 30 ezer főt befogadó városrész jön itt létre, melyet teljes körű szabadtér- és tájépítészeti koncepció fog össze. A lakóépületek és irodaházak építése mellett komoly infrastrukturális beruházásra és humáninfrastruktúra fejlesztésre is sor kerül: amellett, hogy megújul a tömegközlekedés, bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, posta, üzletek és sportlétesítmények kapnak helyet az új városrészben. Az övezet első épületeinek egyike a BudaPart Gate irodaház, mely a Studio’100 Építésziroda tervei alapján, Hajnády Erzsébet és Szász László felelős tervezők vezetésével, Veress Gyöngyi és Dombóvári János tervezőépítészek munkája által jön létre. Az épületről Schrancz Mihállyal, a BudaPart projektet megvalósító Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. fejlesztési igazgatójával, valamint Szász László és Dombóvári János építészekkel beszélgetünk.

Molnár Zsuzsanna (MZs.): Az Építészfórumon több cikk megjelent a BudaPart beruházásról. A projekt most jutott el abba a fázisba, hogy beszélhetünk az elsőként megvalósuló épületekről, jelen esetben a BudaPart Gate irodaházról.

Schrancz Mihály (SM.): Valóban jelentős mérföldkő ez számunkra. A területet csupán két és fél éve vásároltuk, az első épületek azonban már épülnek. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy elégedettek lehetünk, hiszen a BudaPart már nem csak vízió: egy meghatározó városépítészeti projekt jön létre a Duna-part ezen szakaszán, a Kopaszi-gát szomszédságában. A beépítési koncepciót az ADEPT dán várostervező irodával közösen hoztuk létre háromdimenziós modelleken, részleteiben vizsgálva a létrejövő térszerkezeteket, légtérarányokat is. Ezt a téri koncepciót fordítottuk át később szabályozási tervvé. Bár Magyarországon nem megszokott ez az eljárási mód, részünkről ez tudatos döntés volt annak érdekében, hogy egy valóban egyedülálló városrész jöhessen létre. Ez azt is jelenti, hogy az utcaszélességekkel, a teresedésekkel és az épületek magasságával is „játszunk” annak érdekében, hogy különleges karakterrel ruházhassuk fel a BudaPartot. Kiemelten fontos számunkra, hogy egy olyan táj- és szabadtérépítészeti szövetet hozzunk létre, amely a teljes településrészt funkcionális és design szempontból egyaránt összefogja. Már a projekt kidolgozása elején világossá vált, hogy az egyes épületeknek egymástól eltérőeknek kell lenniük. Ezért ezek megtervezésére más-más neves magyar építészt kértünk fel [első két lakóépület Vikár és Lukács Építészstúdió - a szerk.]. Azért, hogy a városrész egységes legyen, kiadtunk egy design guide-ot, mely irányt mutat az építészek számára, hogy az épületek ne üssék egymást. Az első irodaépület, a BudaPart Gate megtervezésére a Studio’100 Építészirodát kértük fel. Az épület a fejlesztés gyújtópontjában helyezkedik el, keleti szárnya egy 11 emeletes, 50 méter magas épületrész, mellyel szemben a MOL Campus 120 méteres székháza épül majd. Ez a két épület kapumotívumot hoz létre a városrész bejáratánál, ezek fogják majd közre azt a teresedést, amely a BudaPart főtereként fog működni. Ez a speciális elhelyezkedés és státusz adta az épület nevét.


BudaPart Gate - építész: Studio 100


MZs.: Ahogy hallgatom az épülő városrész kapcsán kialakult elképzeléseiket, az a benyomás alakult ki bennem, hogy számos kihívás elé állították az építészeket. Hozzájuk fordulva kérdezem, hogy jól látom ezt?

Szász László (SzL.): Irodánk a beépítési koncepciót készen kapta, ily módon egy konkrét helyzettel találkoztunk. A koncepciót és a kialakult szabályozási elemeket figyelembe véve kellett megfogalmaznunk a megrendelő elképzelését. Adott volt tehát az építési hely, az épületkontúr és a magasságbeli küszöbértékek. Ezek az adottságok határozták meg számunkra a tömeg formálására lehetőséget adó határokat. Mindemellett a piaci szempontokat is szem előtt kellett tartanunk: annak érdekében, hogy a projekt keretében létrejövő bérbe adható hasznos területek elérjék a kívánt mértéket, bizonyos küszöbszámokat is követnünk kellett. A feladat tehát az volt, hogy ezekkel a lehetőségekkel élve és az adottságokat kihasználva alakítsunk ki egy olyan újszerű épületformát, amelyben az imént említett szempontok egyensúlyba kerülnek.

MZs.: Miként valósul meg mindez a gyakorlatban?

SM.: Szász László szerényen fogalmaz. Az irodaház-fejlesztés egy viszonylag kötött műfaj, általában nem tudjuk előre, hogy milyen típusú bérlő, mekkora területre, milyen irodakialakítási igénnyel jelentkezik majd. Ennek megfelelően a koncepcióalkotás során a rugalmas térformálást kellett szem előtt tartanunk. Mindez meglehetősen szigorú alaprajzi- és metszetszerkesztési alapelvet követel, egy, az elmúlt évtizedekben finomra hangolt best practice szerint. A felkért építészek úgy hozták létre az épület terveit, hogy a belsőtér kialakításában nem volt szükség érdemi kompromisszumot kötni a fejlesztőt, a bérlőt és a későbbi végbefektetőt érintő kérdésekben. A ház tömegét és homlokzatát érdemes külön kiemelni, nemcsak annak egyedi megjelenése, hanem megalkotásának technológiája miatt is. Egy elemes homlokzatú épületről van szó. A homlokzatot ipari körülmények között gyártják, és egyesével emelik majd be a meghatározott helyekre. Nem sok ilyen eljárással készült épület található Budapesten.

SzL.: Ami a homlokzat megjelenését illeti, az adott épületformán belül megpróbáljuk egyes tömegösszefüggésekre felhívni a figyelmet. Ezt úgy érjük el, hogy a homlokzati elemek bizonyos szakaszonként eltérő szögeket zárnak be egymással, ami azt eredményezi, hogy az épület mellett elhaladva – a különböző járművekből nézve, de gyalogosan szemlélve is – az a benyomásunk alakulhat ki, hogy az épület folyamatos mozgásban van. A tömeg, bár változatlan, a ferdesíkok lamelláinak irányváltása miatt az az érzet jön létre, hogy különböző, egymás mellett mozgó tömegrészekkel találkozunk. Ez a tömegformálási metódus teszi igazán unikálissá a BudaPart Gate-et.

Dombóvári János (DJ.): Miközben próbáltunk maximálisan megfelelni a megrendelő szerkesztési alapelvekre vonatkozó instrukcióinak, fontosnak tartottuk, hogy az épület homlokzatának kialakítása ne öncélú gesztus legyen. Az említett lamellás keretek funkcionális szereppel is bírnak: az árnyékolás mellett a perforált lamellák és a mögöttes nyílászárók sajátos akusztikai és vizuális kapcsolatot képeznek a külvilág felé.


BudaPart Gate - építész: Studio 100


MZs.: A korábban említett egyediség miben ragadható meg – azt is figyelembe véve, hogy a BudaPart épületeit más-más építésziroda tervezi majd?

SM.: A Studio’100 építészei azért vannak speciális helyzetben, mert ők tervezték az elsőként megépülő irodaházát. Arra kértük őket, hogy egy olyan meghatározó építészeti gesztust helyezzenek el, amelyhez a további épületek tervezői igazodhatnak. Úgy gondolom, hogy a Szász László vezette csapat megalapozta ennek az új városrésznek az építészeti nyelvét, amelynek készséggel jár majd nyomában a többi épület tervezője.

MZs.: Ez bizonyára nagy felelősség…

SzL.: A munkánk kétségkívül a fejlesztő számára is tartalmaz tanulságokat, melyeket a többi irodaépület esetében tapasztalatként tud majd továbbvinni. Egy olyan folyamatnak vagyunk részesei, mely némileg a BudaPart építészeti koncepcióján is formálhat. Ebben a projektben mi nem a már kitaposott úton járunk.

MZs.: A projekt további sajátossága, hogy – mivel egy új városrész kialakítása zajlik – az építész nemcsak a belsőépítésszel dolgozik együtt, hanem a tájépítésszel is. Ez milyen helyzetek elé állítja Önöket?

SzL.: A tájépítészeti tevékenység, a környezettervezés a mi munkákkal párhuzamosan indult és a mai napig együtt halad. Ez igazán szerencsés helyzet, mert így létrejött egy oda-visszacsatolási folyamat, mely során mindkét fél meglátásai alakítják a projektet. Élesben szembesülünk azzal, hogy milyen környezet működik a BudaPart Gate esetében és fordítva, milyen környezetben működik az irodaház.

DJ.: Igyekeztünk visszafogott építészeti gesztusokkal élni. Bár a tömegformálás egységes, fontosnak tartottuk, hogy legyenek olyan kiemelt nézőpontok, ahonnan az alapdöntések hatványozottan érvényesülnek. Olyan külső hatásokat kerestünk, amelyek legitimálják a törekvéseinket. Ilyen erős hatás a már korábban említett agoraszerű központi tér, melynek kialakítása – ha nem is szembeötlőn – befolyásolta az építészeti tervezést. Az épülettömeg dinamikáját adó nyitások és zárások egyik fókuszpontja a tér. A mai irodaház-építészetnek nem feltétlenül sajátja ez a fajta finomhangolás, az adott környezetben azonban helyénvalónak éreztük.

SM.: Érdemes megemlíteni, hogy városszociológusokat is bevontunk a munkába. Az motivált bennünket, hogy egy olyan városrészt hozhassunk létre, amelyben lehetőség nyílik közösségek kialakulására. Egy élő városszövet létrehozásán dolgozunk, melybe olyan funkciókat tervezünk, amelyek lehetővé teszik a közösségépítést. Csak hogy pár példát említsek: eltolt utcastruktúrát tervezünk, mely azt szolgálja, hogy saját identitással rendelkező kis terek jöjjenek létre, ahol találkozóhelyek, rendezvényhelyszínek, közösségi kertek, sportpályák, – a szülőkre is gondolva – kávézóval együtt kialakított korosztályos játszóterek kapnak helyet. Az utcaszerkezet kialakítása során gondoltunk a gyalogosokra, a kerékpárosokra és a babakocsit tolókra is. Mindez azt teszi lehetővé, hogy a BudaParton élő és dolgozó lakosság szeresse használni a helyet és minél több időt töltsön majd itt. Az irodaház tervezése során is szem előtt tartottuk az említett szempontokat, kiemelt figyelmet fordítva a földszinti struktúrákra.


BudaPart Gate - építész: Studio 100


MZs.: Az irodaház kapcsán több helyen is olvasható, hogy munkahelyként is egyedülálló lesz. Ez miben érhető tetten?

SzL.: A kérdés megválaszolásában egyrészt csatlakoznék az imént elhangzottakhoz. Egy munkahely esetében jelentős szerepe van az azt körülvevő környezetnek. Ahogy Schrancz Mihály is elmondta, a BudaPart esetében a megbízó nagy hangsúlyt fektet a közösségi terek kialakítására is. Egy olyan belső világgal rendelkező városrészről van szó, ahol az is megtalálja majd a helyét, aki egy zártabb, barátságosabb helyet keres kerttel, vízparttal, de a nyüzsgésre vágyó vásárlók és bérlők is meglelik majd a számításukat. Azonban ha kimondottan az épületre fókuszálunk, a sok üvegfelületnek köszönhetően egy világos, tágas, jól átlátható teret hozunk létre, ami a belvárosban nem valósítható meg minden esetben. Sok olyan helyzet alakul ki, amikor kis ablakfelületű vagy ablaktalan, esetleg tűzfalra néző, rosszul megvilágított irodatér jön létre. Nagyon figyelünk, hogy a BudaPart Gate esetében a városi panoráma vagy a belső udvar látványa hangsúlyosan jelen legyen. Figyelmet fordítunk az utcafrontról érkező zajhatások enyhítésére, lehetőség szerint teljes kizárására is. Az épület elhelyezkedésének és tömegének köszönhetően eltérő igényű bérlők kívánságait is képes lesz kielégíteni az épület.

MZs.: Mi jellemzi az épület belső tereinek kialakítását? Elmondható, hogy a beltérben is érvényesül az a gondolkodásmód, ami az épületet körbevevő területen megvalósul?

SM.: Bár a beköltöző bérlők önálló világot hozhatnak majd létre, az épület közös tereiben célunk érvényesíteni az ismertetett szemléletet. Az irodaterületek rugalmasan alakíthatóak a bérlők igényeihez igazodva. Van két kifejezetten jó pozícióban megtalált központi közlekedőmag, melyre az igények szerinti bérlemény számot tudjuk ráfűzni.

SzL.: Azért is szerencsés az épület rugalmasságra való képessége, mert egy irodaház esetében olyan hosszútávú beruházásról van szó, mely során a különböző igényű bérlők fluktuációja viszonylag nagy lehet, az öt-tízéves bérlési időszak kimagaslónak számít. Ennek ismeretében nagy jelentősége van a belső terek alakíthatóságának, formálhatóságának. Hadd emeljem ki az épület egy további különlegességét: olyan hétszintes épületrésszel rendelkezik, mely a budapesti irodaházakra általában jellemző középmagas méret, emellett van egy tizenegy szintes magasház kategóriába sorolható szárnya is, mely érdekes karaktert ad az épületnek. A teljes településrész koncepciójából következő földszinti metszeti kialakítást is érdemes kiemelni: az északi oldalon, az épület teljes hosszában kialakul egy földszinti és mezzanin szinti parkolóház, míg a déli, bevásárló utca felőli oldalon egy elegáns, nagy belmagasságú üzletsort hozunk létre. Ezt a racionális struktúrát a fejlesztő igénye szerint meghatározott hosszútávú szemléletmód alakította. Előfordulhat ugyanis, hogy akár már pár év múlva nem a saját autóinkkal közlekedünk, és adott esetben nem lesz szükségünk annyi parkolóhelyre, mint amennyivel ma számolunk. Ezért ezekre már ma úgy gondolunk, hogy a számukra kialakított helyek átalakíthatóak legyenek. A BudaParton ezek a parkolóterületek később akár más funkciójú terekké alakíthatók. Az épület előnyeként kiemelendő továbbá, hogy LEED környezettudatos minősítéssel is rendelkezik majd.


BudaPart Gate - építész: Studio 100


MZs: Ahogy hallgatom Önöket, egy alaposan átgondolt projekt képe rajzolódik ki előttem…

SM.: Úgy vélem, ez a BudaPart egészéről és a BudaPart Gate irodaházról is elmondható. A városnegyed esetében az volt a célunk, hogy már az első ütemben kialakuljon egy olyan tömeg, amely önmagában jól használható. Jelenleg öt épület – az irodaház és négy lakóépület –, valamint az ezeket körülvevő út-, közműhálózat és park építése zajlik, mely során kialakulnak a megfelelő lámpás közlekedési csomópontok és a szükséges szolgáltatások, melyek révén egy teljesértékű területet vehetnek birtokba a beköltözők. Az irodaház esetében is ezzel a tudatossággal járunk el. A Studio’100 Építészirodában remek partnert találtunk, hogy egy nagyon körültekintő funkcionális megfelelés mellett a design és a megvalósíthatósági feltételek is jól működjenek.

MZs.: Tervezik majd a vásárlók és bérlők tapasztalatait is megismerni, hogy ezek ismeretében folytassák a munkát?

SM.: Szeretnénk majd a már itt élők és dolgozók tapasztalatait figyelembe véve fejleszteni a projektet. A beruházás koncepcióját alaposan végiggondoltuk és kidolgoztuk, mindez azonban kellően rugalmas ahhoz, hogy a beköltözők véleményét is figyelembe véve alakítani tudjuk. Egy több ütemből álló projektről van szó. Ilyen hosszú idő alatt számtalan tényező változhat.

Molnár Zsuzsanna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »