építészet : környezet : innováció

Bérház a József utcában

A József utcai rossz emlékű kocsisor már a múlté. A VIII. kerületi önkormányzat nagyszabású szociális bérlakásépítésbe fogott az elmúlt években. A változások egyik legmarkánsabb jelzéseként áll a József utca és a Lovassy utca sarkán Szécsi Zoltán DLA és Váncza László háza. Európa a nyolckerben.

A József utcai rossz emlékű kocsisor már a múlté. A VIII. kerületi önkormányzat nagyszabású szociális bérlakásépítésbe fogott az elmúlt években. A változások egyik legmarkánsabb jelzéseként áll a József utca és a Lovassy utca sarkán Szécsi Zoltán és Váncza László háza. Európa a nyolckerben.

 

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
 

 

Szociális bérlakás-építés és építészeti felelősség
Az immár hosszú évtizedek óta vajúdó szociális bérlakásépítés mára a politika látókörébe jutott. A deklarált állami jelenlét talán reménnyel kecsegtethet minden, a téma iránt felelősséget érző résztvevőt abban, hogy végre méltó, társadalmi igényű válasz születik a problémára. Az idő tehát elérkezett. Európa fejlettebb, gazdagabb nemzeteihez kapcsolódva - mintegy tizenöt, húsz éves fáziskéséssel (lásd az ismert, széles körben publikált francia, német, olasz, stb. példákat) mára talán megszülethet a kihívásra adott nemesebb, huszadik századi hagyományainkban gyökerező, minőségi alapállású hazai válasz is. E minőség központú szemlélet pozitív üzenetet hordoz magában a profitorientált, magánerős lakásépítés lépten-nyomon tapasztalható, „gazdasági alapú” építészeti-esztétikai vadhajtásai elleni küzdelemben is, a józan önmérsékletnek, a hasznosnak, az ésszerűnek, a praktikusnak, az eszmei és fizikai létében is értékállónak, a gazdaságosnak egyidejű felmutatásával, az épített- és az építészeti minőség társadalmi igényű összekapcsolása révén.

A terület tulajdonosa, Józsefváros Önkormányzata is - talán épp e folyamatokhoz való tudatos illeszkedés jegyében - szociális jellegű lakóépületet kívánt létesíteni a tervezés tárgyát képező ingatlanon. Az Önkormányzat, és a képviseletében eljáró Rév8 Rt. által kiírt nyílt építészeti tervpályázat nyerteseként a Váncza Művek kapta meg 2005. júniusában a tervezési megbízást.

A megbízás tárgya, a tervezési program
A tervezési megbízás a pályamunkánkban megfogalmazott épület megtervezésére szólt, a Megbízónk által időközben kért néhány apróbb módosítás figyelembevételével (lásd lentebb). Az építési telken a Megbízónk részben alápincézett, földszintből, e fölött négy teljes értékű szintből, és egy visszahúzott attika-szintből álló épületet kívánt létesíteni. A földszint feletti épületrészeken 40 db lakást kellett elhelyeznünk.

A tervezési terület ismertetése
A Főváros szívében elhelyezkedő tervezési terület Budapest belvárosára jellemző, tradicionális beépítési jegyeket hordoz magán: karakteres tömbjeit keretes lakóépületekkel intenzíven beépített telkek alkotják. A területet még éppen elkerülte a szocializmus évtizedeinek városátalakító koncepciója, és a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized változásai sem törték meg a városrész karakterét. Mindezeknek együttes hozadéka napjainkra kétarcú helyzetet eredményezett: egyfelől a terület jelentős szlömösödésével szembesülhetünk (ami nemcsak épület-állományában, hanem szociális-szociológiai helyzetében is tetten érhető), ugyanakkor konzerválódtak a tradicionális városi struktúrák, amelyek – lefojtott potenciáljukkal – jelentős, védendő helyi értékkel bírnak. Ezen folyamat részeként indult el az átfogó stratégia igényével a Corvin-Szigony projekt, aminek e tervezési feladat is szerves részét képezi.

 

 
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás

 

Az építési helyszín
Az építés helyszíneként megjelölt telekre tervezett ingatlanfejlesztés a tömb rehabilitációjának indító, és egyben meghatározó eleme lesz. Karakteres pozíciója révén - saroktelekről van szó - a telek erre kifejezetten alkalmas is. A telek rövidebb oldalával a József utcára, míg a jellemzően észak-déli irányú hosszoldal a Lovassy utcára illeszkedik.

Az építészeti kialakítás
Olyan városi házat kívántunk tervezni, amely szellemiségében Budapest nemes építészeti örökségét gazdagító, huszadik századi, progresszív - és sokszor szociális indíttatású - építészeti-esztétikai vonulataihoz illeszkedik (lásd az Üllői úti, Rákóczi úti, Margit körúti, stb. háborús foghíjak beépítését). Ez a hozzáállás mintegy „behúzza” a mellékutcákba ezt az általunk követendőnek vallott építészettörténeti tradíciót, és így emeli városi rangra a József utca - Lovassy utca kereszteződésében emelendő épületet.

A gépkocsival történő megközelítést a magasabb közlekedési prioritással bíró, és tájolási szempontból kevésbé értékes József utca felől adtuk meg. Az épület gyalogos föltárása alternatív módon történik: a József utca felől adtuk meg a lakóépület gyalogos főbejáratát, míg a Lovassy utca felől bonyolítjuk az épület szerviz forgalmát (hulladék-elszállítás, kerékpár- és babakocsi tároló, stb.).

Az általános emeleti szinteken racionális, az égtáji adottságokhoz és az elvárt alapterületi méretekhez igazodó lakásstruktúrát terveztünk, a lehető legnagyobb koncentrációban. Törekedtünk a közösségi közlekedő területek minimalizálására, és a homlokzati felületek mind hatékonyabb kihasználására. Ennek megfelelően a József utcai traktusban a lakásokat középfolyosóról, míg a Lovassy utcai front esetében oldalfolyosóról (függőfolyosóról) tártuk föl.

Az egyes lakások alaprajzi tervezésénél lehetőségünk nyílt arra, hogy a fürdőket és a konyhákat természetes megvilágítással és szellőzéssel lássuk el. A külső térrel közvetlenül határos fürdőszobák esetében (belső udvari traktus, függőfolyosók mentén) is alkalmaztunk azonban mesterséges szellőzést, a szabvány által előírt légcsere biztosításával.

A tervezés során elsődleges célunk volt, hogy Megbízónk alapterületi elvárásait maximálisan teljesítsük, de nem kívántuk a beépítési lehetőségeket a végsőkig feszíteni (ennek egyik tudatos megnyilvánulása, hogy sem az épülettel, sem pedig annak egyes tömegelemeivel nem léptünk ki a telek alaprajzi kontúrjából). Az e két, számszerűsíthető tényező között megtalált tartalékot tudatosan igyekeztünk a környezetalakító-építészeti megfontolások alapján értelmezni, illetve beépíteni.

 

 
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán

 

A fenti pont elemeinek következetes alkalmazása révén lehetőségünk nyílott arra, hogy a tetőszinten nagy szabadságfokkal rendelkező, karakteres záró szintet alakítsunk ki. Itt a még „hiányzó” lakásszám elhelyezésével párhuzamosan egy szabad kialakítású, fedett-nyitott teret hoztunk létre, amely a szűk belvárosi udvarok lehetséges alternatívájaként a közösségi funkciók számára (gyermekjátszó, vagy szabadtéri sütőhely kialakítása, stb.) kínál lehetőséget az épület használói számára. A tetőszint ilyen építészeti kialakítása, a szabadba érkező lépcső miatt az épület tűzrendészeti kialakítása szempontjából is jelentős előnyökkel bír a zárt, hagyományos lépcsőházi kialakítással szemben. A laza szerkesztésű attika szint további előnye, hogy az itt elhelyezhető tetőkertekkel ki tudjuk egészíteni az udvari zöldfelületeket, a gyeprács okozta veszteség kompenzálásával.

Általános szempontunk volt, hogy biztosítsuk az épület akadálymentes használatát. Ez nem csupán abban nyilvánul meg, hogy a közösségi, és a közös használatú közlekedő terek akadálymentesek, hanem abban is, hogy bizonyos kitüntetett lakásokat akadálymentes belső kialakítással tervezünk meg.

A választott szerkezeti rend, a monolit vasbeton pillérváz lehetőséget biztosít az építtetőnek arra, hogy a lakásstruktúrát az építés előtt is rugalmasan kezelje, és a lakások későbbiekben történő összenyitását se gátolja meg (a lakásszám növelése nélkül).

 

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
 

 

Homlokzatok, tömegalakítás
Az épület homlokzataival - annak nyitott struktúráját kívántuk megjeleníteni. Az utcai homlokzatok síkban tartott, intenzív, összefogott felületeinek, illetve a falsík mögé visszahúzott teraszok térzáró, üvegezett, szerelt falainak transzparens és át nem látszó üvegfelületei határozzák meg az épület fő homlokzati képét, élénk kontrasztot alkotva a fehér színű, felületarányában lényegesen kisebb, tömör, festett falfelületekkel.

Az összefogott, nagy felületű, szerelt struktúrájú, mélyen üvegezett homlokzati felületek fő rendszerét a szerkezettel szemben támasztott műszaki elvárások logikája mentén osztottuk föl, három jellemző homlokzati alrendszerre. Ezek az alábbiak:

  • A födémek, illetve a csatlakozó lakáselválasztó falak sávja. Itt tömör, hőszigetelt, színes betételemeket alkalmaztunk, ami a felületstruktúra fő osztását adja: a színes rácsozat elemeit a színkör színeiből komponáltuk. A „rácspontokat” az alapszínekből, az őket összekötő egyes szakaszokat a két aktuális alapszín kevert színéből, míg a szélső rácspontok falsík felé kifutó elemeit az illető alapszín komplementer színéből képeztük.
  • A homlokzati tűzterjedési gátak kialakítása érdekében a lakások között tömör monolit vasbeton parapet- és falmezőket képeztünk, amik elé hőszigetelt, matt üveg páncélzatú, szerelt homlokzati burkolatot szereltünk föl.
  • A harmadik alrendszert a kimaradó felületek képezik, amelyek a homlokzat legfontosabb funkcionális elemei. Teljes üvegezésük révén a belső terek bevilágítását és a homlokzat transzparenciáját hivatottak szolgálni.

A tömör homlokzati falmezők magszigeteléssel ellátott, az elsődleges tartószerkezettel egyidejűleg öntött, nyers, fagyálló beton falak, amik végső felületképzésüket a szerkezetépítési munkafázistól elkülönülő technológiai fázisban nyerik el (javíthatók, színezhetők stb.).

Az épületet lapostetővel fedtük, ami szervesen illeszkedik a terv építészeti koncepciójához, és annak föntebb részletezett szellemi irányultságához. A tetőszinti lakások teraszai előtti szerelt, mélyen üvegezett falakat a tetőből konzolosan kilógatott árnyékolással védjük, amely árnyékoló sor keretezi az épületet. A tetőszinten a lakások előtti zónában kialakított tetőkertek nem csupán az adott lakások értékét növelik, azok komfort-fokozatának emelését hivatottak szolgálni, hanem a kötelező zöldfelületi minimum egy jelentős részét is képezik.

Szécsi Zoltán DLA, Váncza László


vezető tervezők: Szécsi Zoltán DLA, Váncza László

építész munkatársak: Banitz László, Fábián Gábor, Földesi István, Németh Márton
szakági tervezők:
statika: Puskás Balázs, Madaras Botond - Terraplan’97 Kft.
épületgépészet: Görgeyné Bihari Erzsébet, Bukovics János - G&B Plan Kft.
épületvillamosság: Mészáros Lajos - EM-EL Bt.
környezetrendezés: Vincze Attila - Pagony Kft.
akusztika: Csott Róbert
közlekedés, külső közművek: Farkas Sándor - Metator Kft.
felvonó: Balogh Gábor

Szécsi Zoltán
Váncza László
generáltervező: Váncza Művek
építész partneriroda: ESP'63-67 Építésziroda

tervezés éve: 2005-2007
kivitelezés éve: 2007-2008
bruttó szintterület: 3200 m2
beruházási költség: 900.000.000 Ft

építtető: RÉV8 Zrt.
kivitelező: Hérosz Zrt.

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »