építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Belgrád, kő és Százhalombatta az A10 legújabb számában

Az A10 44., 2012. március-áprilisi száma a természetes kőburkolatok legújabb példáit mutatja be - benne a százhalombattai konferenciaközponttal -, emellett többek között Litvánia első krematóriumáról, Belgrád új hídjáról, Madrid kortárs zenei központjáról, Čeladná új vasútállomásáról, a horvátországi építészek 20. századi lexikonáról, valamint az európai város- és utcaképeket bemutató kortárs építészeti csokorról olvashatunk.

Az A10 legújabb számának fókusztémája a természetes kőburkolatok innovatív használata (Naturally exclusive), amelyben többek között a zamorai városi tanács épülete, a Quinto Vallado borászat, a berlini Jacob and Wilhelm Grimm Centre könyvtára, valamint a hamburgi Hafencity Sumatrakontor többfunkciós együttese szerepel, illetve Százhalombatta megújult főterén álló, a Lab5 és a Korényi&Társa iroda együttműködésében - Korényi András, Zoltai István, Dobos András és Korényi Balázs tervei alapján - elkészült vegyes használatú épület is. A 15.000 m2 alapterületű együttesben konferenciaközpont, üzletek, lakások és parkoló kapott helyet. A véletlenszerűen elrendezett, bézs árnyalatú spanyol homokkő- és üvegsávokkal a tervezők a tér környező épületeinek hangulatára kívántak reagálni.

Az On the spot rovat rövid hírei között több belgrádi téma is szerepel: 2012. április 19. és május 4. között rendezik meg a Belgrade International Architecture Week (BINA) eseménysorozatot, amelynek idei témája City Energy. A programban előadások, kiállítások és városnéző túrák szerepelnek.

2012. január 1-jén adták át város legújabb jelképének számító Ada hidat, amely Victor Markelj mérnök és Peter Gabrijelćić építész nevéhez fűződik. A 200 méter magas pilonnal rendelkező, 976 méter hosszú ferdekábeles híd a Száván ível át, Új-Belgrádot köti össze a városközponttal. Az építmény legnagyobb fesztávolsága 376 méter, szélessége 45 méter; három év alatt készült el az osztrák PORR kivitelezésében.

A Start rovatban is olvashatunk belgrádi projektről: 2011-ban pályázatot írtak ki a közelmúltban felújított, a város történeti értelemben is fontos elemét alkotó King Aleksandar sugárúton húsz új kioszk tervezésére, amit a kiírás szerint a '60-as évek emblematikus alaptípusának kortárs újraértelmezésével kellett elvégezni. Három pályaművet díjaztak, a nyertes az 1x2 Studio lett. Az építészek nyitott iker-pavilonok koncepcióját vázolták fel, a lehető legkisebb alapterülettel, az utcára merőleges, a gyalogos-áramlást nem akadályozó elrendezésben.

A ciprusi főváros, Nicosia egyik használaton kívüli stadionja helyén új közteret és városi parkot szándékoznak építeni. A fejlesztést az egyre gyorsabb ütemben beépülő környezet is indokolta, a terület jövőjéről a lakosság is véleményt mondhatott a 2008-ban tartott szavazáson. A Kizis Architects győztes tervének fő alapelve, hogy a helyszín 15%-át teljes keresztmetszetében szabadon hagyták a mély gyökerű, magas fák és a dús vegetáció számára. Az 1700 férőhelyes, többszintes mélygarázs mellett a területre különböző zónákban - nem feltétlenül őshonos, de szárazságtűrő - növényzetet telepítenek, így a keleti részen Mediterrán Domb, nyugaton lombhullató fák és egy fenyőerdő kap helyet. A parkot a tervezett kulturális központ előtti főtérnek szánják az amúgy is kevés zöldterülettel rendelkező városban.

A Ready rovatban ezúttal is több megvalósult közép-kelet európai épületet találhatunk. A G. Natkevičius vezette csapat tervei alapján épült meg Litvánia első krematóiuma Kėdainai szélén, ipari területen. A sajátos környezet és a kis telekméret miatt az építészek úgy döntöttek, az épületnek puritán formálásával és anyaghasználatával kell az érzelmekre hatnia és felkészítenie az ide látogatókat. A kívül-belül látszóbeton falakkal határolt kubus szigorúságát a transzparens bejárati tér, valamint a falak különböző méretű áttörései és a belső átriumok oldják.

 

A10 2012. március-április
 

 

Csehországban - szomszédaitól eltérően - a vasúthálózat folyamatos fejlesztésének, korszerűsítésének lehetünk tanúi. Az ostravai vasútállomás rekonstrukcióját is jegyző Projektstudio csapata (David Kotek, Kateřina Holenková, Pavel Krátký, Lukaš Bobek) Čeladná településen újat, az eredeti historizáló épületnél kisebbet, ám minőségében azzal egyenértékűt épített, nyerstégla-architektúrával és V alakú fatartókon nyugvó, fémlemez fedésű tetővel. A tervezők célja a modern formavilág megteremtése és a Monarchia korában kialakult, hagyományos vasúti karaktert meghatározó elemek újraértelmezése volt.

A prágai vár egyik bástyájának rekonstrukciója 2007-2011 között zajlott az MCA Atelier iroda koncepciója alapján, amelynek során a város felől szinte láthatatlan, a várfalhoz tapadó multifunkcionális „kerti pavilont” hoztak létre, a tetőteraszt és a környező gyilokjárókat Cor-ten acél korláttal szegélyezve.

Az Építészfórumon korábban már bemutatott baszk gasztronómiai egyetem és kutatóközpont épülete mellett olvashatunk az egykori madridi vásárcsarnokban kialakított, a 2011-es Red Bull Music Academy kortárs zenei eseményének helyet adó „Fun Palace” belső világáról, amely a Langarita-Navarro Arquitectos nevéhez fűződik.

Frédéric Druot, Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal építészek 2005-2011 között dolgoztak a párizsi Tour Bois-le-Prêtre toronyház rekonstrukcióján, amit Európa-szinten példaértékűen hajtottak végre. Az 1960-as évek elején épült, funkcionálisan és gépészetileg egyaránt elavult, 50 méter magas, 16 szintes épület homlokzatait és alaprajzát a mai igényekhez igazodóan formálták át, változatos lakáskínálatot létrehozva, az egyszobástól egészen a hétszobásig. A lakóegységek száma 97-ről 100-ra nőtt, az összes hasznos alapterület pedig 12.460 m2-re az eredeti 8.900 m2-hez képest.

2012. január 6-án nyílt meg a Kilden előadóművészeti központ Kristiansandban, amely az oslói opera után Norvégia második legdrágább kulturális célú beruházása volt. A Helsinkiben működő fiatal finn építésziroda, az ALA Architects [http://www.ala.fi/] számára nagy áttörést jelentett a 2002-ben kiírt pályázat megnyerése, amelynek témája az elsődlegesen színházi és koncerttermi funkciót betöltő épület tervezése volt. A kikötői környezetben álló, racionálisan szervezett komplexum tenger felőli oldalát egyetlen erőteljes gesztussal, előreugró, hullámzó felületként formálták meg, amely az éjszakai kivilágításban hatalmas lángnyelveket idéz.

In pursuit of craftmanship (A kézművesség nyomban) címmel olvashatunk interjút a Powerhouse Company építészirodáról, amelyet Charles Bessard koppenhágai és Nanne de Ru rotterdami építész alapított 2005-ben. Hans Ibelings többek között építészeti alapelveikről és szépségeszményükről faggatja őket, valamint bemutatja legújabb megvalósult és épülőfélben lévő munkáikat.

A zágrábi egyetem építészkarán folyó kutatás eredménye a Lexikon of Architects: Atlas of the 20th Century Croatian Architecture címet viselő könyv, amely a 2008-ban megjelent horvát nyelvű kiadás angol fordítása. Az Andrej Uchytil, Zrinka Barišić Meranić és Emir Kahrović nevéhez fűződő kiadványban nem csak horvát nemzetiségű építészek szerepelnek, továbbá a bemutatott épületek között is találhatók a mai országhatárokon kívüli alkotások. A kötetben az 1900 és 1930 között született építészek kaptak helyet, a sort Alfred Albini nyitja és Ivan Zemljak zárja. A rövid életrajzokat a művek felsorolása követi, majd egy dupla oldalon nyolc kép illusztrálja az adott mester legfontosabb munkáit.

A lap végén a szokásos, egy-egy kevésbé ismert európai várost bemutató építészeti túra helyett a búcsúzó főszerkesztő, Hans Ibelings átfogó, ám szubjektív európai körképet vázol fel az európai városi tájról Cityscapes and streetscapes (Városképek és utcaképek) című írásában. Ebben a jól ismert város-sziluettek helyett a kiválasztott 32 helyszín 20. századi arculatát meghatározó, nagy tömegben előforduló épületek együttesei szerepelnek, amelyek között nem csak a fővárosok, hanem például Poznan, Bordeaux, Jyväskylä, Essen, Tilburg, Bilbao, Hässelby, Piraeus, Split, Lausanne is helyet kapott (hazánk és benne Budapest egy jellegzetes kispesti paneltömbbel képviselteti magát).

Garai Péter

vélemény írásához jelentkezzen be »