építészet : környezet : innováció

Alapfokú Művészeti Intézet, Nagyigmánd

Nagy Zsuzsa diplomaterve 2008
Széchenyi István Egyetem Építészmérnöki Kar

Tervezési témám és helyszínem szülőfalumhoz, Nagyigmándhoz kötődik.

A Komárom-Esztergom megyében található nagyközség aktív kulturális életű, a helyiek fő összetartó ereje a hagyományok őrzése, a helyi értékek ápolása. A község kulturális életének egyik legfontosabb pillére a fiatalok művészeti nevelésével foglalkozó Nagyigmándi Alapfokú Művészeti Intézet. Az iskola jogelődjét 1996-ban P. Varju Gyöngyi zenepedagógus alapította Magán Zeneiskola néven. Az intézmény 2005 tavaszán kapott alapfokú oktatási intézmény státuszt, attól kezdve alapítványi iskolaként működik. Napjainkban hét település növendékeit oktatják az intézmény tagozataiban zenei, balett és néptánc tantárgyakra. A diákok állandó szereplői a települések kulturális rendezvényeinek.

Jelenleg 123 tanulóval működik az intézet a korábbi 200 növendék helyett, mert az iskola saját épület híján kénytelen más-más helyen tartani az oktatást, ami lehetetlenné teszi a működését.

 

telepítés
utca
udvar

 

A Művészeti Intézet létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az itt élő diákoknak ez az iskola jelenti a fejlődési lehetőséget, csak ez az intézmény indíthatja el őket a kultúra útján — hiszen a tehetséget fontos már fiatal korban csiszolni, fejleszteni, hogy képzett oktatók segítségével a felszínre törjön. Ez az intézet tudja biztosítani a falusi gyerekek művészeti képzését, ez tudja őket tudásvágyra, szorgalomra és elhivatottságra nevelni.

A méltánytalan körülmények között működő iskola működési teret szeretne, egy saját otthont, ami megalapozná jövőjét és helyet teremtene a kiteljesedéshez.

 

aula
aula

 

Az intézet helyének kiválasztásakor törekedtem arra, hogy könnyen megközelíthető, a faluközponthoz közel eső, de attól eltérő hangulatú legyen. A patak közelsége és a domborzat barátságos hangulatot nyújt a helyiek által Zúgónak nevezett helyszínen, ez a faluközpontban található terület bizonyult a legalkalmasabbnak a Művészeti Iskola elhelyezésére. Az épület kialakításánál fontos volt a fésűs szövetbe illeszkedés, valamint meghatározó tényező volt a patak is, s a két tényezőnek köszönhetően egy tört tengelyű épületforma fogalmazódott meg bennem.

Egy, a Művészeti Intézet felfogásához közelálló épület tervezése volt a célom. Egy olyan épületé, amely hasonlóan barátságos, nyitott és csalogató mások számára is.

 

könyvtár
rajzterem

 

Az épület egy homogén törttengelyű ház, kétszintes, utcaszintből és udvarszintből áll. Az utcaszinten egy bejárat található, ami egy hangsúlyos nyitás része az utcai homlokzaton. Ezen a szinten található az aula, a tánctermek és öltözők, a büfé és a ruhatár, valamint a szociális helyiségek. Egy szinttel feljebb, az udvarszinten három egyenértékű bejárat található, mindegyik bejárat az épület közvetlenségét erősíti. Ezen a szinten jelentős nyitások vannak az udvar felé, ide olyan funkciók kerültek, amelyek igénylik a világos tereket és fontos a kertkapcsolat is. Az udvarszintre helyeztem a zenetermeket, a kis kotta- és könyvtárat, a tanárit és a rajztermet is. Az iskolaudvaron található egy eltérő elem, egy domb, ami magában rejti a vendégházat és egyben szabadtéri nézőtérként is működik. Az egész épületet átlyukasztja egy belső kert, ami egyben szellőzőakna is, ezen keresztül jutnak a nagy levegőigényű tánctermek friss levegőhöz és ide szellőztethető a tanári és a rajzterem is.

Az épületben lévő eltérő funkciókat úgy gondoltam elkülöníteni, hogy azokat önálló dobozokban helyeztem el, az átláthatóság és könnyedség érdekében egyik doboz sem érinti a külső kukoricaburkot.

 

Nagy Zsuzsa diplomamunkája 2008

 

Anyagválasztás — Kukoriacafal
Az iskola kialakításánál célom volt helyi anyagokat felhasználni, szerettem volna egy kísérletező épületet létrehozni, ami gazdaságos, egyszerű, nem hivalkodó és közvetlen.

Az anyagok kiválasztásánál jelentős figyelmet kapott a mezőgazdasági melléktermékek felhasználása, olyanoké, amelyek a helyi mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetőek. A kukoricacsutka hasznosítása volt a legkézenfekvőbb, ugyanis a kukoricatermesztés teszi ki a helyi gazdálkodás legnagyobb részét.

Kukoricaszárból és csutkából kiváló tüzelőanyag állítható elő, valamint nagyon jó hőszigetelő képessége miatt a kukoricacsutkát használnám fel az épület szigetelésére is. Ez az anyag nagyon olcsó, környezetbarát és nagy mennyiségben fordul elő a településen.

Olyan falat szerettem volna létrehozni, ami transzparens és hőszigetelt is egyben, ezért a kukoricacsutkákat zárt pillepalackokkal vegyítettem, a palackok által kirekesztett üregeken keresztül beszűrödő fény érdekes fény-árnyék hatást teremt az épületben. Az épület vázát ragasztott fa keretek adják, a falszerkezet pedig úgy épül fel, hogy zártcellás polikarbonátlemezek közé fogtam ezt a bio-reciklikált töltetet.

Nagy Zsuzsa diplomaterve, 2008
Széchenyi István Egyetem Építészmérnöki Kar
Konzulens: Pelényi Margit
Opponens: Pethő László

vélemény írásához jelentkezzen be »