építészet : környezet : innováció

A-tól C-ig – BudaPart, I. ütem

Megkezdődött az építkezés a Kopaszi gát szomszédságában, a BudaPart fejlesztési területén. Az irodákat, vendéglátó- és üzleti funkciókat és lakásokat befogadó városi léptékű beruházás első két megvalósuló lakóépületét Vikár András és Lukács István vezető tervezők mellett Mangel János, Bencsik Tamás, Dvorzsák Jessica, Szekér Ádám és Gál Árpád tervezők jegyzik. A két vezető tervezővel és dr. Schrancz Mihály fejlesztési igazgatóval Mizsei Anett készített interjút.

Mizsei Anett: Hosszú előkészítés után, dán-magyar együttműködéssel alakult ki az a masterplan, majd a szabályozási terv, amibe a most kivitelezés alatt álló lakóépületek is beágyazódnak. Adott egy határozott fejlesztői vízió, hogyan választották ki a további beépítéseket is alapjaiban meghatározó karakterű első házak tervezőit?

Schrancz Mihály: Egy ekkora projekt első elemének megtervezése hatalmas felelősség mind tervezői, mind fejlesztői oldalon. A tervezés kereteit elsősorban a terület egészére megalkotott beépítési koncepció adta, mely a sajátos kötöttségei mellett azt gondolom, hogy viszonylag nagy szabadságot is ad a tervezéshez. A sűrű városi struktúrát a dán Adept irodával közösen álmodtuk meg, váltakozó magasságú, szellősebb, előzetes tanulmányok alapján a belvárosinál jobb légtérarányúnak bizonyuló beépítési koncepciót vázoltunk. Elkerültük a földszinti lakások és a túlzottan sok mélygarázs kialakítását, a tömböket a dunai panorámára optimalizáltuk és valamennyit, legalább két helyen felszakítva, fényt és szabad légáramlást biztosítottunk a tömbök belsejében is.

Négy iroda közül választottuk ki a Vikár és Lukács építészirodát a munkára, kétfordulós pályázaton, egy közbenső konzultációval, amellyel már a pályázati tervek finomhangolására is sor kerülhetett. A győztes koncepció kiválasztása után, ezzel együtt is még sok változáson ment keresztül a terv - például tömegét és alaprajzi struktúráját tekintve – de az eredeti tervek hangulatát mind mi, mind pedig az építészek igyekeztek végig megőrizni.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a terület egységessége érdekében a telekhatárok csak jogi értelemben léteznek, a valóságban feloldódnak majd a létrehozott városi szövetben: a tájépítész és a közműtervezők homlokzattól homlokzatig dolgoznak olyan módon, hogy a telekhatáron belül az építész a generáltervező, közterületen pedig a tájépítész. Ez a módszer minden résztvevőtől komoly odafigyelést kíván, ugyanakkor a várható végeredmény minőségének egyik kulcsát látjuk ebben az együttműködésben.

 

BudaPart - építész: Vikár András, Lukács István

 

MA.: Egy ilyen szituációban az építészeti minőség kiemelten fontos. Milyen sarokpontokkal indult el a tervezés?

Lukács István: Az egész beépítés lényege, hogy minden utcaszakaszt térfalak fognak közre, ezzel kis tér-részeket létrehozva. Nem is annyira a házak, sokkal inkább ezek a közbenső terek lesznek a meghatározóak. Ezen túl újabb térbeli réteget adnak a felnyitott tömbök belső terei, az azokra nyíló átlátások. Ez nagyon izgalmas és az általában elénk kerülő feladatokhoz képest nagyon más végeredményt hozott.

Vikár András: Talán korábbi dán, skandináv tapasztalatainknak és beidegződésünknek is köszönhetjük, hogy nem volt idegen a masterplan-ban megnyilvánuló „csöndesen jó” építészeti szemlélet. Itt egy olyan beépítési szabályozási tervi környezet alakult ki, ami tökéletesen ellentétes a mai magyar gyakorlattal és nagyon elgondolkoztató. A bruttó szintterület messze alatta marad a beépítési százalék és az építménymagasság szorzatának, ami változatos, az egyes épületek belül is eltérő szintszámú struktúrákat eredményez és nem egymagasságú, masszaszerű egysíkúsággal éri el az építhető maximumot. Építészeti oldalról kezdettől látható volt, hogy ez annyira izgalmas és sok lehetőséget rejtő elképzelés, ami már önmagában garancia lehet egyfajta minőségre. A terület maga pedig elég nagy ahhoz, hogy a várható fizetőképes keresletet ebben a formában szolgálja ki. Kulcsfontosságú volt, hogy az előzetes kutatásokból helyes konzekvenciákat vontak le a befektetők és a projekt előkészítői. Így jött létre ez a különleges adottságokkal rendelkező helyzet.

 

BudaPart - építész: Vikár András, Lukács István

 

MA.: Miben jelentkezett elsősorban ez a tervezés során?

VA.: Az adottságok ellenére építészetileg elég nyitott maradt a feladat és a szűk határidők ellenére több változatot is meg tudtunk vizsgálni, így a tömegek sokat változtak a munka során. Ez a két épület nemcsak időben az első, de helyileg is kiemelt pozícióban helyezkedik el: a ’C’ épület közvetlen vízparti, míg az az ’A’ az egyik legfontosabb helynek, a megérkezés-iroda-lakó funkció csuklópontjának téralkotó eleme. A ’C’ épület, amely ugyan a kisebb a kettő közül, mégis egyféle zászlóshajó, frontépület, amelybe elegánsabb lakások kerültek. Ez tette lehetővé, hogy körben minden felületen teraszok jelenjenek meg, ami egy könnyedebb, kifinomultabb építészeti megjelenést eredményezhetett.

L.I.: Az épület egészét tekintve a tájolás kiemelten fontos volt. Minden lakásnak biztosítani kellett a megfelelő benapozást. Ezt a kérdést pedig a tömeggel és alaprajzi struktúrával is lehetett kezelni. A két ház különböző tömegformálást kapott: az öt- és nyolcemeletes épületrészeket kétemeletes, a 6 és 15 emeletes épületrészeket három emeletes átkötések kapcsolják össze. A homlokzati struktúra változásai az egyes épületek igényszintjét is követik: az ’A’ épületnél a teraszok beharapásként, a kubus belsejében jelennek meg, a ’C’-nél kívülről adódnak hozzá.

MA.: Abban is eltér ez a projekt a szokásos hazai gyakorlattól, hogy a tervezési feladat nem áll meg a telekhatárnál, hanem egy nagyobb egészbe illeszkedik. Hogyan befolyásolta ez a munkát?

VA.: Szemben a hagyományos telek-köztér struktúrával, itt a szándékok szerint az épületkontúrok közötti felületeket az út-járda és zöldfelületek egységes kialakítással szövik át, egy jól megtervezett rendszerben. Ez az előre gondolkodás egyben egy felhasználóbarát szemléletet is jelent, minőségileg más környezetet teremtve. Ennek köszönhető, hogy minden az optimális helyre tud kerülni, a zöldsávoktól a gyalogos közlekedő felületekig. Ezek kicsi dolgoknak tűnhetnek, de valójában nagyon fontosak.

 

BudaPart - építész: Vikár András, Lukács István

 

MA.: A beruházói oldalról dr. Schrancz Mihály úgy nyilatkozott, hogy önmagában ezt három hónapos egyeztetés után sikerült elérni, hogy a tömb befoglaló kubusa ne egy primer téglatestként álljon elő, és ugyanaz a négyzetméter-mennyiség egy érdekesebb, szabadabb építészeti formában épülhessen meg.

VA.: Ilyenkor mindig az a kérdés, mekkora a félelem a szabályozási terv megalkotásakor – mennyire bíznak meg a leendő tervezőkben, vagy akarják unalmassá degradálva túlhatározni a feladatot. Itt egy fantasztikus lehetőség állt elő, ami példaértékű. Ha a beruházás építészetileg és üzletileg is sikeres lesz, abban a mi igyekezetünk mellett a beruházói döntéseknek, így a változatos beépítést lehetővé tevő szabályozási tervnek is óriási a szerepe. Rengeteget vizsgáltuk a rá- és átlátási lehetőségeket, például jó volt végre gyakorlatban is igazolni, hogy két magasabb tömeg között egy alacsonyabb átkötés teljesen más minőséget eredményez a tömbbelsőben és a földszint feletti tetőkertben. Ugyanígy a felnyíló tömbök belső terei is újabb réteget tudtak adni a többi épület átláthatósághoz. Tulajdonképpen a beépítési struktúrában előre kódolt lehetőségeket igyekeztünk minél jobban kihasználni.

LI.: Az is szempont volt, hogy a környező utca- és térhálózat felé izgalmas látványstruktúra alakuljon ki. Fontos, hogy milyen a minősége az ablakok előtti térnek. Ha elmegyünk vendégségbe, ösztönösen először az ablakhoz lépünk és kitekintünk rajta. Mi a 3D tervek létrehozása után virtuálisan elmentünk vendégségbe az összes lakásba és kinéztünk az ablakokon… A drasztikus magasságbeli ugrás miatt pedig a lapostetőket ténylegesen is a házak ötödik homlokzataként kezeltük – hiszen ezeken a felületeken is ugyanannak a minőségnek kell megjelenni, mint máshol.

 

BudaPart - építész: Vikár András, Lukács István

 

MA.: Hogyan ültették át a masterplan szemléletét konkrét építészeti megoldásokba?

LI.: Az eltolt utcastruktúrával és bizonyos helyeken magaspontokkal operáló koncepcióba illeszkedve a dunai panorámára optimalizált, de a hazai viszonyok közt is működőképes középfolyosós alaprajzi rendszerek alakultak ki. A középfolyosók és a lépcsőházak is természetes megvilágítással rendelkeznek, és általánosságban elmondható, hogy a minimálisnál jóval nagyobb ablakfelületeket tervezhettünk. Ennél az igényszintnél ez szükséges is volt, ahogyan a megfelelő parkoló- és tárolószám létrehozása is. Külső megjelenését tekintve kéthéjú épületek alakultak ki, amelyeken a földszinten és a loggiák belső felületein is időtálló kerámia és szálcement burkolat jelenik meg, a külső héján pedig különböző mértékben átlátszó üvegek és fém hálók.

VA.: A jól működő lakóépületre vonatkozó sok évtizedes tapasztalatunkból bizonyos elveket leszűrtünk már, tudjuk például, hogy mitől lesz rendezett egy lépcsőház, egy közlekedőmag hány lakást „bír el”. Itt szerencsére ezek alkalmazását a program is lehetővé tette.

 

BudaPart - építész: Vikár András, Lukács István

 

MA.: A beépítés legelső elemeként az egész terület leendő arculatát befolyásolja a most épülő együttes. Mik azok a részletek, amik megteremtik a lehetőséget egy ekkora beruházás egységességére, megfelelő minőségére?

VA.: Például a lakóépületek megfelelő színvonalú bejárata, amivel kapcsolatban mára elszegényedni látszik az építészeti eszköztár – jól látható a különbség, ha összevetjük egy mai és egy száz évvel ezelőtti lakóépület bejáratát, de talán még érzékletesebb a különbség, ha a 30-as éveket nézzük. Itt sok egyeztetéssel, sok résztvevővel (tájépítész, építész, beruházó – a szerző) és körülbelül 150%-os időráfordítással alakítottuk ki ezeket az érkezési pontokat (külső kapcsolatok, rálátás, signage, előcsarnokok, lift-lépcső kapcsolat stb.), ez pedig önmagában is értéket tud teremteni. A rossz tendenciákon csak úgy lehet változtatni, ha megmutatjuk: ma is épülhetnek jó példák.

LI.: Ezeken a földszinti homlokzati felületeken, bejárati zónákon sokat dolgoztunk, hiszen ezek a városi szövetben kézzelfoghatóak, elérhető közelségben vannak, ahogyan a szolgáltatók és vendéglátó egységek különböző homlokzati elemei is.

 

BudaPart - építész: Vikár András, Lukács István

 

MA.: A kivitelezés megkezdődött, vagyis a projekt láthatóan célegyenesbe jutott. Hogyan értékelik a már maguk mögött hagyott tervezési fázist?

VA.: Nekünk összességében nagy élmény részt venni ebben a projektben, és elmondhatjuk, hogy a nehezén túl vagyunk. Igazi építészeti kihívás és értékes együttműködés alakult ki a beruházóval – egyszerre formálódott a terv és a résztvevő csapat. Egy nyár alatt kellett végeznünk a munka nagy részével, ez felrázta az irodát és végérvényesen szembesültünk vele: a válságnak vége.

LI.: Érződött, hogy a beruházói csapat is ugyanúgy csúcsra járatva, éjjel-nappal működött, mint mi. Amit pedig a további, tervezett házakról eddig leszűrhettünk, hogy azok is jó kezekbe kerültek. Egyébként sem hiszünk a szigetszerű sikerekben…

VA.: ...ahogyan abban sem, hogy ennek a projektnek a minősége csak a mi személyes munkánk eredménye lenne. Ez minden esetben az összes résztvevő közös produkciója, és itt úgy ítéltük meg, hogy a megrendelői, kivitelezői oldalon értékes csapat jött össze. Közülük többet, már korábbi fejlesztésekből ismertünk, ami már a kezdetekkor biztató volt a végeredményt illetően. Karakteres, vezető egyéniségek találkoztak itt, közös alapértékekkel. A létrehozott beépítési struktúra pedig alighanem sikerre ítéli a projektet, amihez a szükséges mozgásteret és garanciát a beruházás léptéke és a részvevők minősége és sokszínűsége adja.

SM.: Beruházói oldalon mi elégedettek vagyunk az eredménnyel, véleményem szerint a két épület hangulata nagyon jól illeszkedik a megálmodott városnegyed víziójába, megfelelően jelöli ki azt az építészeti nyelvet, melyet a további épületek létrehozásakor figyelembe fogunk venni. És nem elhanyagolható tény az sem, hogy a piac is rendkívül jól fogadta az épületet, a lakások 90% már elkelt a tervezőasztalról.

Mizsei Anett

 

vélemény írásához jelentkezzen be »