építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A szociális építészet tervezési aspektusai III. - Gyulaj

Az Ormánságban megkezdett szociális építészeti kutatás eredményeként a pécsi György-telep és Gilvánfa területén is párbeszéd, pozitív változások indultak. Zilahi Péter cikksorozatának harmadik részében egy újabb települést, Gyulajt mutatja be.

A szociális építészet problémakörével kapcsolatban egyértelműen körvonalazódott már az a gondolkodásmód, amely az interdiszciplin tervezési folyamatokat helyezi előtérbe. A sorozat első két részében (itt és itt) a témával kapcsolatban felmerült párbeszéd-változásról osztottam meg gondolataimat. Fontos, hogy ez a párbeszéd elmélyüljön és folyamatosan fennálljon. A párbeszéd további folytatásának tekinthető az a beszélgetés - talán kifejezőbb, ha műhelybeszélgetésnek hívjuk -, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezett az ország több helyszínén, így az Ormánságban is. A beszélgetésen, mint a gilvánfai házak tervezésében közreműködő építészek, Vörös Erikával részt vehettünk és bemutattuk a munkánkhoz kapcsolódó koncepcionális alapvetéseinket.

A programsorozat a Vidékfejlesztés és szociális munka nevet viselte, amelynek az ormánsági a negyedik állomása volt. A Szeretetszolgálat rendkívül szimpatikus látásmódját jól jellemzi, hogy több, teljesen különböző szakterület képviselőjét hívták el. Ez a beszélgetés nem építészetről és nem műszaki megoldásokról szólt elsősorban. Hanem az életről. A vidéki élet 21. századi problémáiról és lehetőségeiről. A magyar vidék napjainkban nem csupán gazdasági vagy infrastrukturális, de emberi szöveteiben is a túlélésért küzd. Különösen igaz ez az olyan leszakadó térségekre, mint az Ormánság. Összetett problémáról van szó, amely összetettség nem oldható meg egyik napról a másikra és nem is lehet egyirányú vagy egynemű a megoldás. Egyfajta megoldási lehetőségnek tekinthető a szociális szövetkezetek létrehozása, amely működésének és hatásainak áttekintése fontos relevanciával bír - az alkotási, tenni akarási készség fejlesztése okán - építészeti szempontból is. A következőkben bemutatott folyamatok, kezdeményezések fontos alapját képezték a Gyulajra tervezett fecskeházak tervezésénél.

Külső látvány

A szociális szövetkezetek nem elsősorban a profitra koncentráló gazdasági társaságok. Meglétük sokkal inkább egyfajta lehetőség, amellyel a mélyszegénységben élőket vissza lehet vezetni a munkaerőpiacra. A munkaerőpiac szót egy bürokratikus kifejezésnek érzem eben a kontextusban, hiszen itt nem elsősorban nemzetgazdasági érdekekről beszélünk, hanem az egyes személyek, családok és ezáltal a közösségek mindennapját meghatározó kérdésről. Amennyiben elérhető az, hogy a mélyszegénységben élő ember - akinek életéből adott esetben már teljesen hiányzik a mindennapi munkavégzés rutinja - újra elkezd dolgozni, és ezáltal alkotni, valamit tenni a környezetéért és a fejlődésért, akkor hosszútávon a közösség is építő erővé válhat. Az építés itt nem épületet vagy építményt feltételez, hanem a környezettel való okos gazdálkodást, amely a jövőjük alapját adja. A szociális szövetkezetek tehát a nyereségek mellett sokkal inkább társadalmilag hasznos célok elérésére törekszenek.

Több sikeres példát is találunk az ilyen típusú szövetkezetek működését vizsgálva. Az Ormánságban több falu is elkezdte ezt a gazdálkodási formát, amelynek köszönhetően megélhetést tudnak biztosítani családoknak, ugyanakkor adott esetben a helyi általános iskolákat is el tudják látni az étkeztetéshez szükséges alapanyagokkal. Mindemellett előfordul olyan modell is, amelyben nem csak alapanyagot termel meg a szövetkezet, hanem a nyersanyagok feldolgozásával piacképes terméket is elő tudnak állítani. Ilyen példa a kisszentmártoni Olajütő Szociális Szövetkezet is, amelyet 2009-ben alapítottak. A térség (Sellye kistérség) talaj- és éghajlati adottságai kedvezőnek mondhatóak a tökfélék termesztésére. Ennek eredményeképp a szövetkezet az általa megtermelt vagy a környék gazdáitól megvásárolt tökmag, lenmag, napraforgómag feldolgozásával foglalkozik.

Tornác

Érdemes megjegyezni, hogy ugyan a társaság pályázati finanszírozásokkal jöhetett létre, 2011-ben ezek a források elapadtak és azóta önerőből, gazdaságosan tud működni. Ez többek között annak is köszönhető, hogy gondosan megtermesztett, nagyon jó minőségű alapanyagból dolgoznak, amelyből az előállított késztermékek megfelelő minőséget érnek el ahhoz, hogy a dél-dunántúli régió gyógynövény- és bioboltjainak polcaira kerülhessenek. Látható tehát, hogy az ilyen típusú megoldási lehetőségek a vidék életében egyszerre járnak gazdasági és társadalmi előnyökkel.
A bevezetőben említett műhelybeszélgetésen ismerkedtünk meg Gyulaj polgármesterasszonyával, Dobos Károlynéval és a gyulaji származású dr. Németh Nándorral, aki a Máltai Szeretetszolgálat rendkívül tevékeny tagja. Munkásságukkal mindketten rengeteget tesznek a tolna megyei zsákfalu fejlődésért. A falu környezeti adottságai okán (a Kapos és Koppány folyók termékeny völgyében helyezkedik el) egy tradicionálisan mezőgazdasági tevékenységből élő település.

A falu életében a "török, majd a 20. században a szovjet hódoltság jelentett gazdasági és társadalmi törést" [dr. Balipap F.]. Ennek ellenére a falu megőrizte települési struktúráját, valamint építészeti emlékei is jelentős mértékben tudtak fennmaradni. A 18. században betelepített cigány lakosság mára a 380 lelkes falu mintegy 60-70 százalékát teszi ki. A település jelentős része szegregátumnak tekinthető. Ez a szegregálódás a falu zsákszerűségéből is adódik. Részben a polgármesterasszony, Marika néni rendkívül céltudatos munkájának, részben a Máltai Szeretetszolgálat komplex telepprogramjának köszönhetően a településen jelenleg közösségi gazdálkodás működik, melyben a falu parlagon hagyott termőföldjeit használva mintegy száz embert tudnak foglalkoztatni.

A "Nyúl-unk a munkáért!" programnak köszönhetően ma a faluban nem csak mezőgazdasági termelés indult el, hanem nyulászattal is foglalkoznak családok. A 12 éves Orsós Janika a következőképpen éli meg a programot: "Az év elején megtudtam az Igazgató nénitől, Ildikó nénitől, hogy lehetőségem van nyulászkodni. ... Először az iskolában tartottak nekünk egy előadást a helyes nyúltartásról. Elmondták hogyan lehet gondozni a nyulakat, hogyan lehet megelőzni a betegségeket. Kaptunk egy kártyát is, amivel tápot vásárolhatunk. Egy könyvet is adtak a nyúltartásról. Megismertük azt is, hogy milyen fajták lesznek a nyulaink. ... Már nagyon vártam a napot, amikor meghozzák. ... Nagyon izgatott voltam, vajon jó gazdája leszek-e nekik? ... Otthon már előkészítettem a helyüket, be volt szalmázva, utána megetettem őket táppal, amit már reggel talicskával hazatoltam. Egy kis zöldet, fenyert is adtam nekik. Később keresztapám is átjött, hogy megnézze a nyulakat. Azt mondta, hogy szépek és vigyázzak rájuk. Állandóan figyeltem őket és a viselkedésüket. Napról-napra bátrabbak lettek! ... Mostanra a nyulak két és fél kilósok lettek. Csak egyszer kellett kamillázni a szemüket, huzatot kaptak. Szerencsére meggyógyultak. Amúgy nagyon szeretem őket, nagyon szeretek foglalkozni velük." A 12 éves gyermek szavaiból is érezhető, hogy a falu fejlődésnek, gyarapodásnak indult. Ha ezek a folyamatok komótosak is, az irány mindenképpen bíztató és lelkesítő.

Elgondolkodtató, hogy az építés eszközeivel hogyan lehet bekapcsolódni ezekbe a folyamatokba. Miután a gyulajiak megismerték a gilvánfai programot felkértek minket fecskeházak tervezésére. A fecskeház gondolata indokolt, jó megoldásnak látszik, hiszen az állandó lakásokkal ellentétben egy ilyen megoldás nem generál társadalmi feszültségeket. A fecskeházak olyan fiatal pároknak szólnak, akik adott esetben jelenleg még szüleiknél laknak olyan környezetben, amely nem alkalmas gyermeknevelésre vagy a jövőjük megalapozására. A fecskeházak szerepe tehát egyrészről a jövőépítés, előtakarékoskodás.

Fecskeház alaprajz, vázlatterv - tervező: Zilahi Péter

A tervezési program alapvetően egy kis lakást feltételezett, amelyben a fiatal pár 1-2 gyermekkel tud élni. A takarékoskodás szempontjából fontos, hogy alacsony fenntartási költségekkel rendelkezzen a ház. Másrészt az építési folyamatra úgy kell tekinteni, hogy az adott esetben munkát, hosszabb távon pedig szakmát tudjon biztosítani a helyieknek. Ennek érdekében a gilvánfai munkához hasonlóan helyszínen vetett vályogtéglából terveztük a házakat, amelyre nádpalló hőszigetelés kerül. Az egyterű lakás fűtését téglakályha biztosítja, ezáltal gáz nem kerül bevezetésre a lakásba. A főzés elektromos tűzhelyen történik. A mellékelt alaprajz és látványtervek az általam készített vázlattervet mutatják be.

Konyha

Összesen három házat terveztünk, amelyek karakterében eltérőek (fontos kérés volt a polgármesterasszony részéről, hogy különböző karakterű házak legyenek, amelyek tömegében illeszkednek a faluképbe), ugyanakkor lényegi alapvetésüket tekintve hasonlóak. Tervem egyterű alaprajzi elrendezést mutat, melyben a középpontban a konyhával és a szülői szobával határos téglakályha áll, meghatározva ezzel a családi együttélés fizikai súlypontját. A vázlattervet pozitívan fogadta mind a polgármesterasszony, mind pedig a Szeretetszolgálat képviselői. Ugyanakkor a továbbtervezés során további hangsúlyt kívánok fektetni a fenntarthatóság kérdéseire, valamint egy következő rétegként az épülethez kapcsolódó gazdasági funkció tervezése is feladat. A tervekkel januárban kíván a falu forrásokra pályázni, reményeink szerint ezek a házak a fent leírt folyamatokhoz szervesen tudnak majd kapcsolódni és nem zárványként fognak megtestesülni a falu életében.

Zilahi Péter
doktorandusz, Breuer Marcell Doktori Iskola

Témavezető: Kovács-Andor Krisztián DLA

„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú 
Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást  biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt  projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális  Alap társfinanszírozásával valósul meg."

Forrás:
Helyi Termék Magazin - Máltai Jótékonysági Termék
Interjú dr. Németh Nándorral - Katolikus Rádió Kiútkeresők c. műsor, interjút készítette Tallián Hédi
Nagy Gergely: A szociális szövetkezetek történeti áttekintése
dr. Balipap Ferenc: Töredékek Gyulaj történetéből
Nagy Gergely: Olajütő Szociális Szövetkezet

vélemény írásához jelentkezzen be »