építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola - felújítás

Építész tervező: László Tamás.

A Sapientia Főiskola, melynek létrehozását 1999 elején határozták el, 2000. január elsején kezdte meg működését. Az integrálódó intézmények (a Szent Gellért Bencés Hittudományi Főiskola, a Ferences Hittudományi Főiskola, a Kalazantínum Piarista Hittudományi Főiskola és a Sophia Hittudományi Főiskola) világbanki hitelek segítségével kezdték meg az öszeolvadási folyamatot, és az elképzeléseiket tartalmazó páyázati tervet végül az állam is elfogadta.

 


 

Az összeolvadással létrejövő intézmény célja, hogy teológiai képzést nyújtson mind a főiskolára beiratkozott, mind pedig más felsőoktatási intézményben, a tananyag részeként hittudományt tanuló hallgatók részére. Továbbá szeretnék, hogy a végzős diákok az itt szerzett tudásuk révén alkalmasak legyenek arra, hogy más intézményekben sikeresen képezzék tovább magukat. Az integráció ezért kulcsfontosságú, hiszen az eddig az országban szétszórtan működő intézmények egyesülésével a tanári testület a legképzettebb oktatókból kerülhet ki, míg a könyvtári állomány összevonásával a háttéranyagok mennyisége és minősége is emelkedhet.

A Sapientia Főiskola elődintézményei révén hosszú múltra tekinthet vissza. A Szent Gellért Hittudományi Egyetemet a 996-ban alapított Pannonhalmi Apátság falai között hozták létre 1694-ben. A tanárok ebben az időszakban még a nagyszombati, bécsi vagy salzburgi egyetemen szerezték diplomájukat. Ötven évvel később a Helytartótanács rendeletének értelmében már két olyan diákot is kellett képezni évfolyamonként, aki később a főiskola tanára lett. A XIX. század első felében többször, rövidebb-hosszabb időre szünetelt a felsőfokú képzés, azonban 1870-től - Kruesz Krizosztom főapát munkájának köszönhetően - megszilárdult a bencés főiskola helyzete. A következő nyolcvan év a történelem viharai ellenére a fejlődés jegyében telt, mely során 1920-ban az intézmény felvette a Szent Gellért nevet. 1948-tól kezdve azonban az államhatalom ideológiai okokból alaposan megnehezítette a működési feltételeket; az ebből eredő problémák megoldása a rendszerváltásig, 1989-ig váratott magára.

A Kalazantínum Hittudományi Piarista Főiskolát 1895-ben alapították, annak elenére, hogy a piarista rend már kétszázötven évvel korábban, 1648-ban megkezdte a növendékek képzését Magyarországon. A két és fél évszázados tanító- és tanárképzést követően csaknem egy időben, két helyen is Kalazantínum néven alapítottak főiskolát: Kolozsvárott és Budapesten. A két intézményt az első világháború alatt, 1916-ban vonták össze, és ott is működött tovább egészen 1953-ig, az ELTE Váci utcai épületében. Az 1950-ben az állam és az egyház között létrejött egyezmény értelmében korlátozták az oktatást, és a felsőfokú végzettséghez a hallgatóknak még egy két éves továbbképzésre is be kellett iratkozniuk az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Ma már azonban hittanári oklevelet kapnak az itt végző diákok.

A ferences rend nagyon korán, egyes források szerint már a XIV. században rendelkezett felsőoktatással, de a mai intézmény "jogelődjét" 1628-ban Szakolcán alapították. Az intézmény működése II. József uralkodásakor - amikor rengeteg rendet felszámoltak - megszűnt ugyan, de száz évvel később, 1895-ben újraindult a képzés. Az oktatás több helyen zajlott párhuzamosan a második világháborúig, és a főiskola azt követően is folytathatta működését, igaz, immár korlátozottabb keretek között. Az 1950-es években előbb Esztergomba vonták össze a különálló intézeteket, majd 1968-tól Budapestre került az intézmény székhelye. A rendszerváltás után egy rövid esztergomi kitérő után a jóval csendesebb Szécsényben telepedett meg az novíciátus, míg a főiskola növendékei jelenleg a Pasaréti úton folytathatják tanulmányaikat.

A felújítás keretében az átvett épületbe a hittudományi oktatásra alkalmas tantermek mellett (72 fő részére) kollegiumi férőhelyeket is kialakítanak. A négy főiskola könyvtárának összevonása következtében létrejövő, több, mint százezer kötetből álló könyvgyűjteményt is az épületben helyeznék el, és az ehhez szükséges helyiség is most készül majd el. Ezzel párhuzamosan kerül sor az informatikai rendszer kiépítésére is.

A beruházás eredményeképpen a különböző rendekhez tartozó szerzetes növendékek megfelelő körülmények között sajátíthatják el az ismereteket. Az összevonások követeztében az egy főre jutó oktatási költségek csökkenni fognak, képzési színvonal növekedése mellett.

Építész tervező:     László Tamás (Real'91)
Helyszín:     Budapest, V. Piarista köz
Lebonyolító:     Óbuda-Újlak Rt., Budapest
Start év:     2001
Nettó alapterület:     20.000 m2
Kivitelező:     kiválasztása folyamatban
Beruházási költség:     1,28 milliárd forint

vélemény írásához jelentkezzen be »