építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A mozdonytól a mobilitásig

A Bem József utcában lévő Öntöde Múzeumban megnyílt az Új Közlekedési Múzeumra 2018-ban kiírt nemzetközi tervpályázat anyagát bemutató kiállítás, amelynek érzékelhetően az a célja, hogy a nagyközönséggel is megismertesse az elképzeléseket és már az építészeti tervek szintjén is társadalmasítsa az eredményeket. 

Mint arról már többször beszámoltunk, az Új Közlekedési Múzeumra 2018 nyarán írtak ki nemzetközi pályázatot, a múzeum új helyét Kőbánya ipari zónájában, a MÁV egykori járműjavító telepén határozták meg. Az eredmény kihirdetésekor elhangzott, hogy  mind a pályamunkák, mind a zsűrizés folyamata nagyon magas színvonalú volt, ami érdemes a közérdeklődésre is. A 2019. augusztus 7-én megnyílt kiállítás ennek az ígéretnek a beváltása, az anyag szeptember 15-ig látogatható. A témához kapcsolódóan az OCTOGON magazin önálló számmal jelent meg. A megnyitón Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója és a pályázat bírálóbizottságának elnöke, Erő Zoltán építész, a pályázat szakmai anyagának előkészítője és Winkler Nóra művészeti író, zsűritag beszélgetett a zsűrizés folyamatáról, a tervek bírálásának szempontrendszeréről, a technikatörténeti kiállítások lehetőségeiről és a megvalósulás hosszú folyamatáról.

Az Új Közlekedési Múzeum tervpályázat kiállításának megnyitója / fotó: Nyitrai Dávid


A múzeum előtti kertben lefolytatott beszélgetés egyik fő kérdésköre maga az északi járműjavító helyszíne és az épített örökség volt. A városi vonatkozások kapcsán a hajdani  telepnek a kerület többi részébe való aktív bevonása a szándék, tehát a tervezett beruházás remélhetőleg katalizálja majd a tágabban értelmezett környék életét, a környező épületek hasznosítására is visszahat majd. Vitézy zárványként határozta meg a hajdani ipari zónát, amely nincsen rajta még a helyiek mentális térképén sem. Olyan rozsdaövezet ez, amely érthető módon kiesik a hétköznapi városhasználatból. A területen nagyon sok különböző funkciójú, korú és állapotú épület található a hidegháborús óvóhelytől az óvódáig, a pályázati előkészítés ezeket alaposan feltárta, újrahasznosításra felkínálta. A telep megnyílása az egyik nagyhatású következménye lehet egy rangos középület létrehozásának. A beérkezett pályázatok bírálása során is a városi kapcsolódása volt az egyik élénk vitát kiváltó kérdés, különös tekintettel arra, hogy a tervezett múzeum megközelítési iránya a telep szerkezetéhez képest „hátulról” tárul majd fel. A kiíró „turisztikai mágnesként” tekint a beruházásra, tehát olyan attrakcióként képzeli el, amely a belvárosra összpontosuló, egyre növekvő turisztikai fókuszt kimozdítja új városrészek irányába, ezzel egyben Kőbánya megítélését is megemeli.

Az Új Közlekedési Múzeum tervpályázat kiállításának megnyitója / fotó: Nyitrai Dávid


Erő Zoltán az intenzív és egykor innovatív gépipari tevékenységre utalva úgy fogalmazott, hogy ma „tudás klaszterként” beszélnénk arról a mesterségbeli szakértelemről, ami a telepen összpontosult. A meglévő ipari műemlék, a 110 méter hosszú járműjavító csarnok különlegessége, hogy azt 1958-1962 között építették, ebből a korból még kevés műemléki helyreállítás-átértelmezés történt. Ez a külföldi építészek számára is igazi csemegének bizonyult. Ismételten elhangzott, hogy a tervpályázatok értékelése során a meglévő vasbeton ipari csarnok hasznosítására tett javaslat kiemelt fontosságú szempont volt. A zsűri azokat a felvetéseket találta érvényesnek, amelyek nem mellékfunkcióként (pl. raktározás), de nem is fő attrakcióként tekintettek a Dízelcsarnokra.

Az Új Közlekedési Múzeum tervpályázat kiállításának megnyitója / fotó: Nyitrai Dávid


A robosztus erejű csarnoképület egyelőre az építészek számára lenyűgöző adottság, de a Közlekedési Múzeum úgy tervezi, hogy még az átalakítást megelőzően, minimális komfort biztosításával talán már jövő nyárra teremtenek olyan ideiglenes helyzetet, hogy a nagyközönség is megtapasztalhassa a nyers szerkezet monumentalitását. Pop-up kiállítást rendeznének az épületben, amely egyben az ipari örökség, tulajdonképpen a technikatörténet népszerűsítését szolgálja. Reméljük, hogy egy év múlva majd a helyszínről jelenhet meg cikk az Építészfórumon.

A jelenre és a jövőre vonatkozó kérdésekre válaszolva Erő Zoltán a folyamatosságot hangsúlyozta: a nyertes pályázóval, a New York-i Diller Scofido + Renfro építészeivel a kapcsolatfelvétel megtörtént, a tervezésben a magyar partner az M-Teampannon Kft., a szerződési eljárás megindult. Az építészeti feladatokon túl, ezzel párhuzamosan a kiállítási tárgyak restaurálása, az állandó kiállítás anyagának átgondolása és egy jövőbemutató interaktív kiállítás tematikájának a létrehozása is megindult. A közlekedési múzeumok jellemzően visszajáró fiatal közönséget, családokat és iskolai csoportokat vonzanak. Vitézy ennek kapcsán több következményt is kiemelt: egyfelől olyan innovatív múzeumtechnológiai módszerekkel lehet csak eredményt elérni, ami a legfiatalabb generáció érdeklődését felkelti, a tárgyi emlékeket és a közlekedési eszközöket számukra vonzóvá teszi, másfelől jó lehetőség egy technikatörténeti múzeum arra, hogy egy érzékeny korcsoport gondolkodását alakítsa a felelősségteljes városi közlekedéssel, mobilitással és a design kultúrával kapcsolatban. Így szándék olyan alternatív víziókat is megfogalmazni, amelyek a dinamikusan változó közlekedéskultúra különböző lehetőségeit és társadalmi következményeit is érzékeltetik.

Az Új Közlekedési Múzeum tervpályázat kiállításának megnyitója / fotó: Nyitrai Dávid


A Bem utcai Öntödében megnyílt kiállítás is egyértelműen a népszerűsítést és a Közlekedési Múzeumról elindított folyamatos gondolkodás megmutatását szolgálja. A pályaművek bemutatása során a mindenki számára jól olvasható látványtervek dominálnak, az anyag a laikus közönség és a gyerekek számára is befogadható. Ez a szemlélet jól illeszkedik a társadalmasítás és népszerűsítés alapgondolathoz és a témával kapcsolatos folyamatos kommunikáció szándékához.

Somogyi Krisztina


A beérkezett 15 pályaműből álló kiállítás szeptember 15-ig látogatható a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben (1027 Budapest, Bem József u. 20.).

 

vélemény írásához jelentkezzen be »