építészet : környezet : innováció

A magyar Mekka megteremtése - fényhíd a Duna fölött

Palotai Tamás, Varga-Ötvös Béla, Kotsis István, Gőczey András, Csuport Györgyné és Éltető Zsófia olyan zarándokhely megteremtésén fáradozott a Gellérthegy rehabilitációjára született pályaművében, amely nem egyszerűen ikonikussá válhat, de minden magyar embernek érdemes lehet életében legalább egyszer eljutnia ide. Koncepciójuk kiemelt megvételben részesült.

A Gellért-hegy és a Citadella hasznosítása, funkcionális és eszmei megújulásának szempontjai

  • Szakrális és szekuláris színtér: Nemzeti Zarándokhely és Pantheon.
  • Minimális beavatkozás a hegy, a fellegvár és a szobor sziluettjébe. Cél a természeti és épített értékek helyreállítása, funkciógazdagítása, az invazív fajok kiváltása, őshonosak bemutatása, közösségi és játszókertek, sétányok megőrzése, tanösvények kijelölése, meditációs és szabadidős parkok létrehozása. Az új funkciók a hegyben, a zöldben és a Citadellában létesüljenek.
  • Mindezek kapjanak emblematikus és szimbolikus formai megjelenítést, ikonikus jelképet.


Látvány a Tabán felől - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Alapgondolat, szellemiség

A terv célja, hogy a Gellért-hegy és a Citadella váljon pozitív üzenetet sugárzó zarándokhellyé a határon innen és túl élő magyarok, a Magyarországról elszármazottak és mindazok számára, akiket vonz Budapest és a panoráma. A Citadellában, a zarándokhely Fellegvárában kap helyet a Nemzeti Pantheon, a magyar kultúra gazdagítóinak „szentelt” csarnok. A Gellért-hegy és a Fellegvár a megértés és a megismerés helyszíne, az összejövetel, a vigalom, a családi és közösségi ünnepi események, a közös imádságok, meditációk, zarándoklatok, vagyis a testet és lelket erősítő fennkölt érzések színtere. A Gellért-hegy a feltöltekezés, a megújuló energiaforrások helye, ahol a találkozás élménye és a jövő formálása a téma.

A cél az, hogy a hazai és a külhoni magyarok legalább egyszer az életükben jöjjenek el ide, és örökké emlékezetes időt töltsenek el. A város feletti környezet, a Duna és Budapest páratlan panorámája biztosítja az alaphangulatot, ahol összeér a kelet a nyugattal, a hegy a síksággal és a vízzel, ahol együtt látható a Parlament épülete, a Várnegyed, a Belváros és az összefogás jelképei: a Fényív és a hidak.


Éjjeli látvány - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Jelkép: Nemzeti Zarándokhely és Pantheon, fényív - fényhíd a Citadella fölött

Az emlékezet és a tapasztalat szerint azok a kultúrák maradtak fenn és tudtak megújulni - gazdagítva az emberi civilizációt -, amelyek megértették az idők szavát: a Természet, a Teremtő és az Idő törvényei szerint rendezték be evilági és spirituális életüket. Kutatták a Nap, a Föld, a Hold szerepét az élet megújulásában, a termékenység alakulásában, a tájékozódásban, az idő számításában.


Hajnali látvány - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


A Gellért-hegyen így kerül összefüggésbe az egyetemes és a magyar kultúra. Pályázatunkban ezt szimbolizálja a fényív/fényhíd „oltalma” alatt a magyar szellemi élet kiválóságainak bemutatása, az ökumenikus kápolna, illusztrálják a Nap-és Holdjárás térkompozíciói, az időmúzeum, a Gellért-hegyi természeti és épített környezet értékeinek megőrzése, fenntartható működtetése és élményteli használata az év minden napján. A Kárpát-medence és Budapest fókuszában minden feltétel adott, hogy a Gellért-hegy és a Fellegvár a magyarság katartikus Zarándokhelyévé váljon. Berendezhetjük itt a nemzeti kultúrát maradandóan gyarapítók, a megújulást és összefogást teremtők Nemzeti Pantheonját.

Fontos, hogy elmondhassuk itt, a Dunánál:

A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.
(József Attila)


Panoráma észak felől - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Új városképi motívum

Fényív/fényhíd. A Citadella fölé font fényív szimbólum: „HÍD”, amely napkeltétől napnyugtáig, egyik földrésztől a másikig, egyik embertől a másikig, lélektől lélekig ível. Átvitt értelemben fényből van. A felkelő nap ébreszti, a lemenő nap nyugtatja. Este, mikor kigyulladnak a lámpák, Budapest fölött felragyog a Citadella „fényív-hídja”, megkoszorúzva a várost, a Dunát, a Gellért-hegyet és a Nemzet Pantheonját.

Pályázatunkban a Nemzeti Zarándokhely, a Pantheon, a Kápolna, a Csillagda, a kiállító- és bemutató termek, a múzeumok nem monumentális építészeti eszközökkel jelennek meg. A találkozások, a mintaadó egyéniségek példamutató élete és munkássága átélhetőbb közvetlen, puritán körülmények között. Mindenki saját lelkében végzi el a közösség-építés munkáját. A fő cél: a Gellért-hegy, a budapesti panoráma és a bemutatandó szellemiség monumentalitásának minél zavartalanabb megjelenítése, befogadhatóvá tétele, ezért, nem éltünk teátrális építészeti gesztusokkal.


Látvány észak-kelet felől - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Építészet

Kétszintes építményt terveztünk, ami a zarándokokat és a turistákat fogadja. Az új kétszintes épületet a várfalak között helyeztük el, ami nem magasabb a várfalaknál. Az épület csak az újonnan kialakított Fellegvár-udvarból közelíthető meg és válik láthatóvá. A zarándokok és a turisták a függőlegesen közlekedő, a Barlangvasúthoz kapcsolt felvonókon és részben közúton, illetőleg gyalog érkezhetnek ide.

Javasoljuk, hogy Budapest panorámáját az építmény tetőszintjén kialakított panoráma teraszon és a „fény-hídon” csodáljuk. Innen lenyűgöző körpanoráma tárul elénk és átélhetjük, hogy Budapest valóban a Duna ékköve.


Földszint, I. emelet alaprajz - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


A fellegvár korábbi szálloda funkcióját visszaállítjuk. Hotel Fellegvár néven felújítjuk és Fellegvár-fürdővel, saját parkolóval bővítjük ki. Kör alaprajza, a félkör tóruszban boltozott építési technológia alkalmazása az építés korának haditechnikai csúcsát jelentette. Ez az élmény a pince szinten élhető át. Itt Kazamata Kiállítót terveztünk, de a pinceszinten alakítottuk ki a Fellegvár-fürdőt is, ahol a földszintről „cascade”-szerűen alázuhanó víz az élményfürdő medencéibe ömlik. Az egykori börtönudvart étteremként hasznosítjuk. Az emeleti szállodai szobákat pedig felújítjuk. A tetőszinten díszmedence készül nyugati tájolással, ahol a lenyugvó nap „aranyhídja” kap hangsúlyt.

A megmaradó 3 méter vastag falakat ott mutatjuk meg (Nemzeti Pantheon, Kápolna, Csillagda, Ars Sacra kiállítótermek), ahol az adott hely eszmei tartalmához hozzájárulnak.

Az új Csillagda (az eredeti 1849-ben semmisült meg) keletre tájolt és a negyed köríves rondellában helyezkedik el. A felnyitható tetőkön a Nap, Hold, csillagok, csillagképek pályáját s a világ-egyetem végtelenségét tanulmányozhatjuk ismeretterjesztő jelleggel.


Kilátó terasz- fény-híd szint - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Funkciók

A Gellért-hegy és a Citadella funkciói a Nemzeti Zarándokhely jegyében: Nemzeti Pantheon, Csillagda, kápolna, konferencia, kiállító-, bemutató-, vendéglátó-, szolgáltató-, előadó- és vetítőtermek, szállás, barlangvasút, liftek, fellegvárfürdő, meditációs-, szabadidős- és fitnessterek.

A Nemzeti Pantheont, a Kápolnát, a Csillagdát, az Ars Sacra-t, a kiállító- és vetítőtermeket a három méter vastag ódon falak közé helyeztük el. Közöttük a Fellegvár-udvar, a Kápolna- és a Pantheon tér teremt kapcsolatot. A Fellegvár-fürdő termálfürdőként funkcionálna a Citadellában.


Hotel Fellegvár Metszetek - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Gellért-hegy

  • Táj- és parkrevitalizáció: régi értékek felújítása;
  • Kárpáti-kert: magyar őshonos lombos- és gyümölcsfák, szőlő;
  • Geológiai bemutató;
  • Tanösvények: táj- és kerttörténet, termálvizek, fürdők, barlangok;
  • Sétautak: panoráma, szobrok, játszóterek, ivókutak.

A terület állandó nyitvatartású lenne, mivel a nap minden szakában nyújt olyan élményt, bemutatni vagy megfigyelni valót ami számot tarthat a látogatók érdeklődésére.


Helyszínrajz - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Városszerkezet – megközelíthetőség

A Gellért-hegy egyszerre áll „bent” a Város központjában, és áll „ki”, szinte megközelíthetetlenül, a jelenvalóság és a titok szimbólumaként a városi szövetből. A dunai és pesti oldali panorámát megtörni, ebbe beleépíteni, vagy a Várhegy felőli és a déli oldalon bármiféle mesterséges gyorsított közlekedési eszközt, látványos infrastruktúrát telepíteni nem kívánatos; a hegy ugyanakkor élő történelmi és természeti jelenség, így városszerkezeti kapcsolatait ebből a kettős megközelítésből érdemes kibontani. A javasolt megoldás egy „lágy”, a kialakult felszíni kapcsolatok finomításán, illetve egy „kemény”, a hegy belsejében – a barlangvasúthoz kapcsolódó – újonnan kialakított liftrendszer létesítésén alapul.


Barlangvasút és lift a Citadella szívébe - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Alapelv a környezetbarát megoldások alkalmazása: minél nagyobb szabadtér biztosítása a látogatók számára, a gépjárművek jelenlétének minimalizálása, a közösségi közlekedés, ill. a túra-, kiránduló-, sétálóutak preferálása. Ehhez kapcsolódik a táj- és kertrekonstrukció, új parkok és tanösvények létesítése, a Citadella közvetlen környezetében a burkolt felületek csökkentése. Tervezett kapcsolatok:

  1. A meglévő üzemi alagút körjáratú Barlangvasúttá fejlesztése a Gellért- és Döbrentei tér között;
  2. ehhez új lift-rendszer létesítése a hegy közepén, ami közvetlen összeköttetést teremt a Citadellával (4 db lift egy csőrendszerben, alsó- oldalsó gépházas panoráma lift);
  3. körjáratú elektromos buszok üzembe helyezése, amelyek kapcsolatban állnának a BKK járatokkal, iránytaxi rendszer;
  4. térszín alatt parkolók elhelyezése: új, a Fellegvár szálloda saját forgalmát ellátó (50 ph), a Gellért és a Döbrentei téren, valamint a Búsuló Juhász csomópontban terminálok létesítése (új terepszint alatti parkolókkal);
  5. sétautak kialakítása, kitüntetett gyalogos kapcsolat teremtése az egyetemi Arborétum és a Gellért-hegy között.


Panoráma dél felől - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Táj-és kertépítészet

A Gellérthegy fejlesztése során célunk a terület természeti-, táji értékek megóvása, helyreállítása, zöldfelületek, parkfunkciók fejlesztése és ismertterjesztés müvelése volt, megvalósítható eszközökkel és életszerűen: 

  • A táji-természeti adottságok védelme, fejlesztése, bemutatása.
  • Természetes növénytársulások megőrzése, invazív fajok leváltása, élőhelyek helyreállítása.
  • Tájtörténet, tájhasználat, a Kárpát-medence növényzetének bemutatása.
  • Természetvédelmi tanösvény és természetvédelmi területetek összekapcsolása sétaúttal, parképítészeti emlékekkel.
  • Zöldfelületek, parkfunkciók fejlesztése
  • Játszóterek jó karban tartása, felújítása, öko-játszópontok létesítése.

Fontos cél a parkfelületek épített és természetes szabad téri láncolatának megteremtése: Sejt park vízélménnyel, Idősek parkja, Víztározó felületének parkja, Citadella mellett pihenőpark. Nagy hangsúlyt kapnának emellett a szabadtéri mozgás terei: séta, futás, lépcsőfutás, szintfutás, work-out, fitness, jóga, nordic walking. A rendezvényekhez szükséges szabad terek a hagyományőrző és -teremtő helyek-alkalmak fejlesztését, az ismeretterjesztést szolgálnák szabadtéri kiállítások, bemutató területek, sétaútvonalak bevonásával. Mindezekhez kapcsolódik az általános parkfelújítás a hegy területén megújuló energiahasználattal, ökológikus fenntartással.


Metszet, homlokzatok - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Kiállítások, bemutatók, programok

Nemzeti Pantheon programja: a magyar közélet és kultúra megújításában, gazdagításában maradandót alkotók emlékhelyének kialakítása, pl. kimagasló államférfiak, egyházi személyiségek, reformkoriak, ’56-osok, tudósok, nyelvművelők, írók, zenészek, képző-, építő- és iparművészek, sportemberek.

Egyetemes és Magyar Időmúzeum: Örökségünk az Idő. Az idő és az univerzum emberen és Földön kívüli törvényei naponta figyelmeztetnek: csak a Természet, a Teremtő Törvényei szerint élhetünk. Ha értjük, baj nem lehet. A múzeum tematikája:

  • ó- és középkori csillagászat, időszámítások; naptárreformok, óratörténet;
  • Nap és Hold szerepe az életben: termékenység, ciklusok, energia, fotószintézis, vallás;
  • magyarok jelképrendszere, tájékozódása a Nap/Hold/csillagok alapján;
  • magyar tudósok az idő-, a csillagászat-, az űrkutatásban (pl. MaSat bemutatása);
  • Szent Korona idő- és naptár (csillagászati) összefüggéseinek bemutatása;
  • Csillagda ismeretterjesztő programmal.

Jelen lenne a kiállítások sorában Szent Gellért legendájának, tetteinek megismertetése a közönséggel, aki maga is foglalkozott csillagászattal. Szikla-templom (pálosok) szerepének bővítése: zarándokhelyhez kapcsolódó funkciógazdagítás a hegyben (helyiségek) és a hegyen (ösvények, teresedések).


Hotel Fellegvár Homlokzat, Metszet - A Gellérthegy rehabilitációja - építész: Palotai Tamás


Napóra, Holdóra, idő-fényárnyék térkompozíciók a Citadella helyszínein:
Az ókorban építettek olyan éves naptárakat, amelyek a június 21-i és a december 21-i Napfordulót ábrázolták a köztük levő féléves időtartammal. A féléves naptárakat meg lehet mutatni a Szabadság szobor posztamensének a Citadella keleti falára vetülő árnyékával, megjelölve minden egyes napot a kősoron. A mindennapos napóra pedig a Szabadság szobor előtti téren valósítható meg vízszintesen, ahol az órabeosztásokkal szerkesztett ellipszisbe álló ember árnyéka mutatja a napi pontos időt.

További térkompozíciós helyszínek: Fogadótér (ma parkoló); Lézer-pontok a Citadella déli oldalán, Kiállító termek (csillagászat, égi jelenségek, jeles napok, makettek, stb.).

Megvalósíthatóság szempontjai

A megvalósítást nagyrészt önfinanszírozással gondoltuk el, azaz a projekt ütemezett lenne, amelynek alapelve a fokozatos bevételnövelés, ami lehetővé teszi a terv fokozatos megvalósítását fejlesztési program alapján.

A fenntarthatóság mkérdésében a legfontosabb az önfenntartó üzemeltetés elérése, megújuló energia használatával. Létrehoznánk a Gellért-hegyi Fejlesztési és Fenntartási Alapot, amely a bevételekből részesülne.

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »