építészet : környezet : innováció

A kecskeméti Városi Mozi újjáélesztése - bemutatjuk Nagy Gábor diplomatervét

Diplomatervében Nagy Gábor az egykori kecskeméti Városi Moziból többféle módon használható kulturális központot varázsolt. A helyreállított neoklasszicista épületbe és mellé tervezett fekete dobozok biztosítják a szükséges plusz funkciókat, amelyekkel élővé és jól használhatóvá válhat az együttes, továbbá a bővítés megoldást kínál a ház városszerkezeti helyzetének rendezésére is.

Diplomám témájául Kecskemét egyik jelentős műemléki épületét, a régi Városi Mozit választottam. Az épület 1914-ben épült mozgófénykép-színházként (vagyis „mozi”-ként). Tervezője Mende Valér, a kor elismert építésze. Az eltelt közel száz év alatt több átalakításon esett át, végül az 1990-es évek végén bezárt, azóta üresen áll. A város ezidáig nem tudta hasznosítani, állapota egyre romlik. A program a Mozi revitalizációja-bővítése és új funkcióval való ellátása, amely az épület értékeinek megőrzése mellett a mai igényeknek eleget téve újítja meg a műemléket.

 

Kecskemét központja, és a Városi Mozi.
Városi Mozi 2011. - fotó: Nagy Gábor
Városi Mozi 1914
 

 

Helyszín, telepítés
A Városi Mozi Kecskemét történeti tengelyének, a Rákóczi útnak egy különleges épülete. Egyediségét többek között az adja, hogy az utca többi épületével szemben nem az útra néz, hanem a mellette fekvő üresen hagyott tömb felé fordul, így az utca vonalával párhuzamosan áll. Az épület így egy aszimmetrikus városi szituáció határára esik – ennek ellenére a tervező elképzelése egy akkori értékrendnek megfelelő, szimmetrikus épület volt. Ez az egymásnak ellentmondó két tényező az épület működésére és sorsának későbbi alakulására is rányomta bélyegét. A mozi ma egy oldalsávval egészül ki a Rákóczi út felőli hosszhomlokzatán, amely kiegészítő funkciókat foglal magában. Továbbá az eredeti koncepció szerinti tiszta épülettömeg és belső tér helyett a mai állapotot elaprózott belső helyiségek, és a főtömegre rátapadó oldalszárnyak jellemzik.

 

A mozi állapota ma - fotó: Nagy Gábor
A mozi állapota ma - fotó: Nagy Gábor
 

 

Egy kis mozitörténet
Az épület klasszicizáló stílusa annak tudható be, hogy az ekkoriban megjelenő és hódító útjára induló filmet, mint műfajt a színházak társadalma nem volt hajlandó elismerni, a „természet leutánozásának” titulálva azt. A műfaj ennek ellenére hamar nagy népszerűségre tett szert a városi közönség köreiben – így egyes újonnan épülő mozik a színházakkal vetekedő reprezentatív stílusban épültek, ezzel vívták ki maguknak művészeti ágként való elismerésüket. Ez a stílus a filmtörténet későbbi hullámaiban elcsitult, és a moziépítészetnek egy önálló vonala bontakozott ki.

 

Filmtörténet
korabeli dokumentumok: Sárossy Péter: Kecskemét, Városi Mozi Művészettörténeti kutatási dokumentáció, ÁMRK SZRO 2003.
korabeli tervek: Sárossy Péter: Kecskemét, Városi Mozi Művészettörténeti kutatási dokumentáció, ÁMRK SZRO 2003.
 

 

A mozizás első korszakáról így írnak a témával kapcsolatos tanulmányok:
„Kinn a ligetben egy fabódé, benn a városban egy ideiglenesen üresen maradt bolthelyiség, ez volt a mozi. Gyalulatlan deszkapadok, szorosan egymás mellett... maszatos becsalogató ember a mozi ajtóban, aki rekedtre ordítozott hangon hívja fel a közönség figyelmét ... néhány kiadatlan bolthelységben bekenik az ablakokat fekete festékkel, aranybetűkkel ráírják: színház; néhány olcsó széket és egy vetítőkészüléket vesznek, azután angazsálnak egy zongorást és bevásárolnak egy pár filmet.” (Fabó Beáta: Moziépítészet és a város) Látható, hogy az ebben a korban épült első mozik közt – amelyek többnyire csak a belvárosi kávézókban kialakított vetítőhelyiségeket jelentették – a kecskeméti mozi önálló épületével, és sajátos klasszicizáló stílusával a filmezés első korszakának emlékét őrzi magában.

A koncepció
A koncepció kialakítása során az egyik fontos cél a régi moziépület eredeti formájának, térstruktúrájának életre keltése, valamint a városi szituációban való furcsa elhelyezkedésének orvoslása volt. Ez elsősorban a hozzátoldott, szedett-vedett bővítések, átépítések elbontását és a bővítés módjának újragondolását jelentette. A bontások mérlegelése során a műemléki értékű főtömeg és ennek belső terének megőrzése volt mértékadó; a bővítés módjának elgondolása során pedig ezen épülettest működésének segítése, kiszolgálása volt a cél. Az új, hozzátoldott épülettest egyrészt a meglévő épület köztéri kapcsolatának hiányosságait kívánja pótolni, másrészt a nagyméretű moziterem jelenlegi, egysíkú működési sémája helyett alternatív használati módokat javasol és nyújt rájuk lehetőséget. Mindezek mellett fontos szempontnak tartottam a meglévő műemlék épület és a hozzátoldott bővítés hierarchikus rendjét.

 

 
Skiccek. Nagy Gábor diplomaterve.

 

Az épület bezárásának oka az volt, hogy az eredeti, egyetlen 800 férőhelyes termet magába foglaló mozi nem tud eleget tenni a mai kor igényeinek. Ezért a koncepció kialakításának másik lényeges része volt egy korszerű funkció keresése. A filmtörténeti értékek miatt fontosnak tartottam, hogy az épület részben megőrizze eredeti rendeltetését, és a meglévő épülettest filmtörténeti szimbólumként éljen tovább. Emellett ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az épület minél színesebb programokat tudjon kínálni, ezáltal a mai kor igényei mellett is fenntarthatóvá, és élhetővé váljon. Mivel a film, mint műfaj szorosan kapcsolódik a kultúra, szórakozás témájához, úgy gondoltam, hogy az eredetileg is kulturális helyszínként működő épület alkalmas lehet arra, hogy a mai művelődés és szórakozás igényeihez idomulva egy multifunkcionális kulturális központként éljen tovább.

 

Rákóczi út revitalizációja. Nagy Gábor diplomaterve
Térhasználati sémák. Nagy Gábor diplomaterve
Környezet látványa. Nagy Gábor diplomaterve
 

 

Ez a funkció egyúttal a Rákóczi út szerepének megerősödését is segítené. Az egykor jelentős városi tengely mára elvesztette szerepét, és a Városi Mozihoz hasonlóan felújításra szorul. Kecskemét főtér-együttese sajnos ma mind gazdasági, mind kulturális értelemben főszerepet élvez, így a Rákóczi úton álló üzletek kiüresedtek, csakúgy, mint maga a sétány. A város hosszú távú céljai közé tartozik a Rákóczi út kulturális szerepének újjáélesztése, amelynek a Mozi korszerű kultúrfunkcióval való ellátása fontos elemét képezheti. A sajátos városi szituációban lévő moziépület és környezete rendezésének jelentős eleme az előtte álló terület szabadtéri színpadként való hasznosítása, amely egyben az új kulturális funkció részeként működhetne. Másrészt a Mozi épületének furcsa beépítésére reagálva, és ahhoz viszonyulva teremt az összhangot az épület és környezete közt, mind városképi, mind funkcionális értelemben.

Az épület belső terei
A belső terek kialakításánál a célom az volt, hogy a lehető legtöbbféle módon tudjon működni az épület. Emiatt tágas, egybenyitható belső terek – termek – és ezek közti kiszolgáló pontok – pultok – kerültek elhelyezésre. A termek berendezései – illetve az eredeti nagyterem esetében a padló is – mobilis jellegűek, átépíthetőek, így szezonális módon, változatos eseményeknek tudnak helyet adni. Az eredeti nagyterem mellett az új épülettestben egy kisterem került kialakításra. A két terem, mozgatható falai által együttes működésre is képes: nagyobb rendezvények esetén együtt, kisebb események esetén külön, akár egymással egy időben üzemelhetnek. A nagyterem padlója síkpadló-, előre lejtő-, illetve középre lejtő módon is kialakítható, így a teremben előadás, kiállítás, koncert, illetve vetítés is tartható.

 

Meglévő épület hosszmetszete. Nagy Gábor diplomaterve
Új épületrész hosszmetszete. Nagy Gábor diplomaterve
Belső tér, filmmúzeum. Nagy Gábor diplomaterve
Belső tér, nagyterem. Nagy Gábor diplomaterve
 

 

A Rákóczi út felőli új épülettest az alsó szinten egy új bejáratot ad az együttesnek. Ez az új bejárat alternatív megközelítési lehetőséget jelent, köztéri kapcsolatot biztosít, és mindezekkel együtt a multifunkcionalitást segíti. Az eredeti épülettest timpanonos főbejárata mögött egy nagyobb előcsarnok került kialakításra, amelyben egy szimbolikus jellegű befüggesztett „vetítődoboz” kap helyet. A doboz technikai helyiségként működik a nagyteremhez kapcsolódóan, de emellett egy szimbólum értékű, filmmúzeumi jelleget ad az eredeti épülettest előcsarnokának.

 

 
Belső tér, filmmúzeum. Nagy Gábor diplomaterve
Belső tér, kávézó. Nagy Gábor diplomaterve
Rákóczi út felőli látvány. Nagy Gábor diplomaterve

 

Építészeti kialakítás
A régi és új épülettest összhangjának megteremtésénél fontosnak tartottam a régi épület főszerepét. A kiegészítő új épület léptékében és formálásában a régihez idomul, mind városi léptékben, mind a belső terek összehangolásában. Az új test a régi épület hiányosságait pótló, annak működését segítő, mai megformálású és anyaghasználatú kiegészítő eleme az együttesnek, amely mellett a régi épülettömeg szimbolikus értékűvé érik, de emellett a bővítéssel kiegészülve új élettel telik meg. Anyaghasználatában és tömegformálásban is a kontrasztra épít az együttes, ahol a történeti értékek és a mai igények összekapcsolása jelenik meg. 

 

 
Esti látvány. Nagy Gábor diplomaterve
Esti látvány. Nagy Gábor diplomaterve
Esti látvány. Nagy Gábor diplomaterve

 


Kecskeméti Városi Mozi revitalizációja - Diplomaterv, BME Urbanisztikai Tanszék

Nagy Gábor
tervező: Nagy Gábor
konzulensek:
építészet: Bach Péter
tartószerkezet: Erdélyi Tamás
épületszerkezetek: Dobszay Gergely
építéskivitelezés: Lepel Adrienn
épületgépészet: Gyurcsovics Lajos, Szabó Gergely

tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1648 m2

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »