építészet : környezet : innováció

A gerinc - Csontváry Múzeum a Normafán

A Normafa hegytetőn gerincként kiemelkedő, Budapest fölé magasodó Csontváry Múzeum, egy a környezetet messzemenően tiszteletben tartó, emberléptékű és új formai minőséget hordozó építészeti terv. Sárosi Anita koncepciójában egyedi formavilággal és korszerű technológiai megoldásokkal közvetíti Csontváry szellemiségét és úgy tervezte meg a múzeumot, hogy az épület megvalósítás során egyetlen fa kivágására se legyen szükség.

A XXI. században rendelkezésünkre álló eszközök és technológiák lehetővé teszik, hogy épületeink a helyszín adottságaival együttműködésben és egyedi formai megjelenésben valósuljanak meg úgy, hogy közben maximálisan megfelelnek a környezetvédelmi szempontnak és magas színvonalon töltik be a használati funkcióikat. Tervezőművészként úgy gondolom, hogy a Csontváry Múzeum, akkor töltheti be maradéktalanul szerepét, ha megfelel a Csontváry által kinyilatkoztatt elvárásoknak, formailag és tartalmilag is képes a festő egyedülálló szellemiségét reprezentálni és a Csontváry hagyaték számára építészetileg is példaértékű és jövőbe mutató kiállítóhelyet biztosít.

 

A helyszín

"A legnagyobb tekintély ezen a világon a világfejlesztő akaraterő, a természetben élő energia, mely kinyilatkoztatás útján fejleszti a világot s halhatatlanná teszi a valóságot."

"Az élet nem elmélet, az élet valóság, amely kötelességgel jár mindenkivel és mindennel szemben."

Csontváry Kosztka Tivadar

A Normafa kiépült infrastruktúrája, természetes adottságai és népszerűsége mellett, olyan önálló és sajátos szépséggel is bír, amely ideális helyszínt biztosít a Csontváry Múzeum számára. A konkrét tervezési helyszín, a hegy gerincvonalán kialakított parkoló, amely - a XII. kerület területrendezési terve szerint megszűnik - 475-477 méteres szintmagasságon, a főváros felett, Budán található. A környéken - a folyamatos északnyugati szél miatt - alacsonyabbak a fák, mint máshol, mégsem nyílik kilátás a városra a hegytetőről. A helyszín előnyös tulajdonságait felhasználva javaslom, hogy a Csontváry Múzeum legyen az itt hiányzó, város fölé magasodó hegygerinc.

A gerinc megépítésével a természettel együttműködésben, a terület eleve adott előnyös tulajdonságait kiemelve, emberi beavatkozásunkkal építő módon, a hegyhez hozzátéve alkotjuk meg a Csontváryt reprezentáló múzeumot, amely egyben kilátó is. A jelölt területen nincsenek fák, így a terv megvalósításához egyetlen fa kivágása sem szükséges.


Csontváry Múzeum - építész: Sárosi Anita



Az épület 

A gerincvonal ház formából indul, majd egyre tágul, mérete növekszik, belső tere folyamatosan emelkedik és a kimagasodó végén tökéletesen szimmetrikus, teljes testként, kockaformában zárul. Az épület a legmagasabb részén 12 méter, a teljes forma darabolás nélkül 66 méter, mely – a Csontváry életmű bemutatott festményeinek tér-időbeli tagolása szerint – kilences osztásban egymáshoz képest elforgatott és eltolt. 

A múzeum bejárata felől – a front üvegfalon át – a látogatók számára mindig adott a betekintés, azonban a további belső terek kívülről zárt rendszert alkotnak. A kiállítótér bejárási útvonala a termekben 5%-os rámpákkal kialakított, amely az osztásoknál pihenőkkel és üvegfalakkal tagolt. A kocka teteje alkalmas panorámaterasz funkció betöltésére és – ahogyan a kiállítótérben is teljesen egyedülálló módon – akadálymentes feljutás biztosítható a babakocsis, nehezen mozgó és mozgássérült látogatók számára is. A fák fölötti 360 fokos panoráma és az épített gerincformára való rálátás egyaránt maradandó élményt ígér.

A múzeum formai megjelenése önmagában is karakteres és utalásokkal teli, ugyanakkor az építészeti elemek alsó szintje a legkorszerűbb gépészeti, biztonságtechnikai és kiszolgáló funkciókat is ellátja.


Csontváry Múzeum - építész: Sárosi Anita


A térképzés szimbolikája

"A természeti motívum nem cél, hanem eszköz, hogy megértve a természet alkotó erőit, a művészet alkotó ereje segítségével olyan világot teremtsen, amelynek létokát már nemcsak az adja, hogy utánoz valamit, vagy viszonyul valamihez, hanem léte folytán öntörvényű mikrokozmosszá lett, és nincs más célja, mint belső meghatározottságának a kibontása." - írja Csontváryról Németh Lajos

Az 'egyént' jelképesen megjelenítő 'ház' formából elindulva, a kiállítótér folyamatosan tágul a 'mindenség' irányában haladva. A kiállítótérben bemutatott festmények méretével együtt, az épület szélességében és magasságában is növekszik, belső terében folyamatosan emelkedik, majd egyetlen tökéletes formaként, 'teljességben' zárul. A személyes én/személyes tér, önmagát messze meghaladó módon transzformálódik, szimmetrikus és tökéletes 'egységgé' válik. A folyamatosan táguló és átalakuló forma, a belső változás, a szellemi és lelki fejlődés, a hatalmas "isteni" egységgel való egyesülés szimbóluma.


Csontváry Múzeum - építész: Sárosi Anita



Az épület több elemében is megidézi a Csontváry által készített ideiglenes múzeum vázlatán megjelenő formákat, pavilon és áldozati kő elemeket. A múzeum kilenc osztatú tér- és időbeli tagolása, Csontváry életútjához és a bemutatott festmények eredeti helyszíneihez igazodik és egyben utal a világ legnagyobb napút motívumán, a Baalbek festményen szereplő 90 méter hosszú és kilenc darabból álló hatalmas áldozati kőre.

A tervezett múzeumépület szimbólumokkal teli, asszociatív, ugyanakkor könnyedén értelmezhető, folyamatosan alakuló formájával észrevétlenül támogatja Csontváry szellemiségének megértését és a kiállított műveknek befogadását.

 

Kiállítási koncepció

"...ez a kiállítási anyag (...) hivatva van az isteni tekintélynek, az isteni természetben foglalt rendnek, a kinyilatkoztatásban rejlő ellenállhatatlan erőnek s tekintélynek érvényt szerezni olyképpen, hogy a földön lévő képességek a csillagokhoz hasonlók legyenek úgy, ahogy kisebb-nagyobb csillag ragyog az égen, kisebb-nagyobb szellem ragyog a földön." - Csontváry

A kiállítási koncepció kialakításában fontos szerepet játszott, hogy a Csontváry által megadott főképek és a festői nézőpontváltási módszer, a művek elhelyezésének köszönhetően – kiegészítő szövegek nélkül is – könnyen értelmezhető legyen.


Csontváry Múzeum - építész: Sárosi Anita



A fogadóépület belső terébe belépve, Csontváry önarcképe (1900) fogadja a látogatókat. Az első kiállítóterem négy falán körben elhelyezve 4 traui kép (1899-1900) van úgy, ahogyan azokat a napszakoknak és a négy égtájnak megfelelően, annak idején Csontváry megfestette. A második terembe 2 Castellammare-i páros kép (1901) kerül, egymással szemben elhelyezve. A páros képek megfestése során Csontváry 180 fokkal elfordította a festőállványát, s mintegy panorámaképként alkotta meg a keleti és a nyugati beállítást. Ennek a tematikának megfelelően, a következő teremben 6 taorminai fénytanulmány (1900-1901) lesz, melyből a Taorminát kelet-nyugati irányban átszelő útvonal négy stációját rögzítő két-két kép kerül az égtájaknak megfelelően egymással szemben a hosszanti falakra. A rövid falra a két, szintén 180 fokkal elfordított nézőpontból készített páros kép, a Holdtölte és Mandulavirágzás kerül. A páros képeket és fénytanulmányokat - tekintettel arra, hogy jó részük magántulajdonban van - digitális formában, szín- és mérethelyesen mutatnánk be.

A 3 fő napút motívum, a "Tarpatak", a "Taormina" és a "Baalbek" (1904-1906) három külön teremben kapnak helyet. Az utolsó kiállítótérben a 2 Szentföldön készült festmény és a 2 Cédrus kép, egymással szemben elhelyezve, zárja a tárlatot. A kiteljesedett építészeti forma fő falára, utolsó képként - a terembe érkező látogatókkal szemben - a Mária kútja Názáretben (1908) c. festmény kerül.

A Csontváry Múzeum épülete a Normafára érkezőket előbb különleges térélménnyel fogadja, majd Csontváry festményeinek élményszerű átélése után, a kijárati kapuban, a látogatókat szemből érkező napfénnyel és a tetején fennkölt kilátással ajándékozza meg.


Csontváry Múzeum - építész: Sárosi Anita


Területrendezés

A Normafa rehabilitációs folyamata során a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett, a Normafa egész éves kihasználtságának megteremtése a cél. A megvalósíthatósági tanulmányterv alapján, a múzeum tervezési területe mellett, nagyobb méretű parkoló kerül kialakításra és a következő lépésben, az Önkormányzat meghosszabítja a fogaskerekű nyomvonalát is, amely további lehetőséget biztosít majd a feljutáshoz az ide látogatók számára.

Az épület bejárata elé – a megszűnő autóbusz körforgalom helyére – tervezett, fát formázó farönk park, összekapcsolja a múzeum és park életét, kellemes helyet kínálva a kiállításlátogatók és a kirándulók számára. Az ülő, fekvő és játszótér funkciót is ellátó kis park, kedvelt találkozóhellyé válhat a Csontváry Múzeum előtt.


Csontváry Múzeum - építész: Sárosi Anita


Zárszó

Az együttérzés magas minősége, a minden élő iránti felelősségérzet, a létezés egységes egészként való érzékelése, az alkotói szuverenitás és az őszinte hit, olyan elemi erejű és el nem évülő értékek Csontváry esetében, amelyek fundamentális jelentőségű, fontos szempontok egy őt reprenzentáló épület tervezése során.

A gerincként kiemelkedő Csontváry Múzeum önmagán hordozza a festő környezetérzékenységét és természetszeretetét, a festmények szerint kialakított sallangmentes és szimbolikus építészeti forma pedig, az alkotó karakteréhez hasonlóan, egyediségével hívja fel magára a figyelmet. Az épület minden részletében és egészében is azt a célt szolgálja, hogy a kortárs építészet nyelvén, artikuláltan fejezze ki Csontváry szellemiségét és az életmű számára olyan példaértékű kiállítóhelyet biztosítson, amely a hagyatékot egyszerre képes megőrizni, képviselni és a jövőbe menteni.

Sárosi Anita

 

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »